A munkaerőpiac visszarendeződése tovább folytatódik, a teljes foglalkoztatás újbóli megközelítésével a munkanélküliségi ráta tartósan 4 százalék alatt marad. A versenyszférában foglalkoztatottak száma várhatóan 0,6 százalékkal nő 2021-ben, majd további 0,8–1,2 százalékkal emelkedhet 2022-ben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzőinek előrejelzése szerint a versenyszféra bérdinamikája 2021-ben 7,5 százalék lehetett, 2022-ben pedig 9,7–10,7 százalékkal nőhetnek a bérek.

2022 januárjától a minimálbér 19,5 százalékkal 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 18,7 százalékkal 260 ezer forintra ugrik, az adminisztratív bérek nagymértékű növekedésére korábban a 2001–2002-es időszakban, valamint 2012-ben és 2017-ben volt példa.

Ez azt jelenti, hogy 2022-ben a nyolcórás minimálbér nettó összege adókedvezmények nélkül 133 ezer forint, az idei 111 321 forint után.

Ez mindenkinek felhúzza a bérét

A minimálbér és a garantált bérminimum mostani jelentős emelése több mint 1 millió foglalkoztatottat érint közvetlenül, míg a bértorlódáson keresztül egészen a bruttó átlagkereset szintjéig fejtheti ki hatását, ezzel összesen 2,5 millió munkavállaló bérét befolyásolva. (A bértorlódást az okozza, hogy az alacsonyabb bérsávokban lévők szeretnék megtartani a korábbi távolságot az emelkedő legkisebb bérektől, de ez csak úgy lehetséges, ha az ő bérük is érdemben nő – a szerk.)

Magyarországon a becslések szerint jelenleg a foglalkoztatottak 8 százaléka keres minimálbért, további 13 százaléka pedig garantált bérminimumot. Márpedig ezek 2022-es emelésének mértéke jelentősen meghaladja a versenyszféra átlagában várható 7-8 százalékos bérdinamikát. Az adminisztratív bérek érdemi emelése pedig a magasabb kereseti kategóriákban is érezteti hatását, mivel a munkáltatók csak így tudják fenntartani az eltérő szaktudást és tapasztalatot igénylő munkakörök között a bérezési különbségeket. A jegybanki stáb számításai szerint az intézkedés a bértorlódás hatásain keresztül további 1-1,5 millió foglalkoztatott bérét emeli, és több mint 2 százalékponttal magasabb béremelést okoz a versenyszférában.

Nagyot nő az elkölthető jövedelem is

A választási évtől nem független jókora béremelés nyomán bővül a lakosság elkölthető jövedelme. A keresetek jelentős növekedése az MNB számításai alapján nettó 325 milliárd forint többletjövedelmet jelent a háztartásoknak 2022-ben. Mivel a kötelező legkisebb bérek emelése elsősorban az alacsony keresetű, magasabb fogyasztásihatár-hajlandóságú foglalkoztatottakat érinti, ezért a jövedelemtöbblet nagy részét várhatóan a lakosság fogyasztásra költi majd. Így az intézkedés hatására jövőre 1,1 százalékponttal lesz magasabb a háztartások fogyasztása. A magasabb fogyasztás és a lakossági beruházások nyomán pedig a magyar GDP-növekedés 0,3 százalékponttal lehet gyorsabb.

A másik oldalon viszont a minimálbér és a garantált bérminimum emelése növeli a vállalatok bérköltségét, ez részben beépül az általuk előállított termékek, szolgáltatások árába. Ezt a hatást részben enyhíti, hogy januártól 4 százalékponttal csökkennek a munkáltatói járulékok (2,5 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékponttal a szakképzési hozzájárulás), 10 százalékra csökken a kisvállalati adó, valamint kiterjesztették a helyi iparűzési adó kedvezményét 2022-re. Ezek az intézkedések ellensúlyozzák a minimálbér-emelés bruttó 540 milliárdos bérköltség-növekményét, így 2022 egészében nem várható szignifikáns inflációs hatás a költségoldali csatornán keresztül – hangzik a jegybanki összegzés.

Az MNB munkaerőpiaci prognózisa (éves növekedés, %)
Megnevezés	2021	2022
Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset	8,1 – 8,3	10,2 – 11,2
Nemzetgazdasági foglalkoztatottság	0,8	0,6 – 1,0
Versenyszféra bruttó átlagkeresete	7,4 – 7,6	9,7 – 10,7
Versenyszféra foglalkoztatottsága	0,6	0,8 – 1,2
Munkanélküliségi ráta (éves átlag, %)	4	3,5 – 3,7
Versenyszféra nominális fajlagos munkaerőköltsége	2,3 – 2,5	2,6 – 4,0
Lakossági reáljövedelem	3,0 – 3,2	5,0 – 6,0
Forrás: MNB

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)