Szigorúbb bírságok jöhetnek az illegális hulladéklerakásért, felülvizsgálják a lakossági napelem- és elektromosautó-pályázatokat. De olykor nem a szennyező fizet: elltásbiztonsági okból vállalta át a költségvetés az ország legnagyobb kibocsátású cégének, a Mátrai Erőműnek a kvótaköltségeit.
Több mint 70 ezren nyilvánították ki véleményüket december végéig a a Magyarország zöld úton jár! online környezetvédelmi konzultáció keretében – ismertette a három hónapos társadalmi egyeztetés eredményét Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: eddig soha ennyien nem nyilvánítottak véleményt környezetvédelmi kérdésekben. Ezt némiképp azért árnyalja a tény, hogy a hosszú távú uniós klímapolitikai irányokról szóló, elvileg egy hétig kitölthető társadalmi konzultációt pár nap alatt mintegy 200 ezren töltötték ki még 2019-ben.
A kormánybiztos megemlítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök még 2020 januárjában jelentette be, hogy Magyarország 2050-re karbonsemlegessé válna, és ezért Klíma és Természetvédelmi Akciótervet készít a kormány. A nyolcpontos akcióterv többek között azt rögzíti, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százaléka karbonsemlegessé válna, ami Paks 2 nélkül nem elképzelhető, a második legnagyobb energiaforrás pedig a napenergia lenne. De szerepel benne az elektromos buszok előtérbe helyezése a városi közlekedésben, az illegális hulladéklerakók, és a folyók műanyagszennyezésének felszámolása, illetve az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése is. Ezek a főbb témák az online konzultáció 12 kérdése között is felbukkantak.
Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a konzultáció eredményeit összegezve kiemelte, hogy a válaszadók többsége amellett, hogy nagyon fontosnak tartja a környezetvédelmi, fenntarthatósági ügyeket – igaz, a 88 százalék egyetértőn túl csak 8,3 százalék dönt tudatosan a vásárlásainál is a fenntartható termékek mellett –, egyetértett a kormánnyal abban, hogy a klímavédelmi intézkedéseket fokozatosan, a teherviselőképességgel arányosan, és az energiaellátás biztonságát is szem előtt tartva kell meghozni. Mindössze 12 százalékuk vélte úgy, hogy a költségektől függetlenül azonnali radikális klímavédelmi intézkedések szükségesek.
A válaszadók több mint 85 százaléka értett egyet azzal a kormányzati állásponttal is, hogy az intézkedések költségét a nagy szennyező cégek állják.
Ezt a kormányzati törekvést – ami nem is meglepő, mivel 2020 elején még 50 ezer milliárd forintra becsülte a karbonsemlegessé válás várható költségeit Orbán Viktor – azért néha a szükség felülírja. Az ősz óta tartó gáz- és árampiaci árrobbanás belföldi hatásait kompenzálandó ugyanis elrendelte a kormány, hogy az ugyancsak rekordszinten lévő karbonkvóta-árak ellenére is teljes kapacitáson működjön az ország egyik legnagyobb karbonlábnyomú vállalata, a Mátrai Erőmű. Az év végén mintegy 45 milliárd forint támogatást csoportosított át a költségvetésből az állami tulajdonú erőmű kvótaköltségeire.
Elsősorban a teljes kelet-magyarországi fogyasztást érintő ellátásbiztonsági okai vannak annak, hogy a télen teljes kapacitáson működik a Mátrai Erőmű, mivel határkeresztező kapacitások szűkössége miatt az áramimport sem tudja minden pillanatban fedezni a térség energiaigényét
– válaszolta az államtitkár a fenti ellentmondást firtató újságírói kérdésre.
Megjegyezte azt is, hogy ez lényegében átmeneti állapot, mivel azzal, hogy 2025-re gázüzeművé alakítják a jelenleg lignittüzelésű erőművet, mind a kvótaköltségek, mind pedig a szennyezőanyag kibocsátás jelentősen csökkenni fog. A kormány a Visegrádi négyek csoport tagjaival együtt ezért, de legfőképpen ellátásbiztonsági okokból támogatja az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy mind az atomenergia, mind átmenetileg a földgázerőművek fenntartható energiatermelési státuszt kapjanak. Steiner Attila szerint szintén a téli energiaellátás-biztonság és a rezsicsökkentés fenntartása volt a fő oka az állami tulajdonú MVM szilveszteri, mintegy 208 milliárd forintos alaptőke emelésének is.
A víziközmű cégek helyzetét folyamatosan figyeli és elemzi a kormány, de az energiadrágulás okozta többletköltségeik esetleges kompenzálásáról még nem született döntés – válaszolta az Index érdeklődésére az államtitkár, noha az ágazat őszi becslései szerint 2022-ben ez is ellátásbiztonsági kérdés lesz, és 20-50 milliárd forintnyi többletköltséget jelent csak az áram árának elszállása.
A megújuló energia, és azon belül is elsősorban a napenergia többek között lakossági elterjedésének állami támogatásokkal való ösztönzését a válaszadók olyannyira támogatják, hogy 51 százalékuk egyenesen élne is a lehetőséggel
– derült ki az államtitkár előadásából. Egy másik kérdésnél a válaszadók 47 százaléka vélte úgy, hogy a klímavédelmet leginkább a megújuló energia elterjedésének támogatása szolgálja a legjobban, az áramtermelés mellett a fűtéskorszerűsítés esetében is. Második helyen – közel negyedük – pedig az erdőtelepítéseket, harmadik helyen pedig a közösségi közlekedés környezetbaráttá alakítását említette. Ezzel kapcsolatban Steiner Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg is 100 milliárd forintos keretösszeggel pályázható lakossági napelemtelepítési felhívást idén várhatóan finomhangolják még (a pályázat második ütemében további 100 milliárd forintnyi támogatás lesz elérhető).
A közösségi közlekedés zöldítése a válaszadók majdnem 95 százaléka szerint fontos, bár jelentős részük szerint önmagában nem elégséges intézkedés. Az államtitkár ennek kapcsán beszélt arról is, hogy idén is folytatódik a Zöld Busz program, amely keretében a következő hónapokban mintegy 100 új elektromos hajtású busz áll forgalomba a vidéki településeken, a távlati cél pedig az, hogy a következő években 1100 járművet cseréljenek le környezetbarátabb technológiára. Korábbi szakmai becslések szerint egyébként a mintegy 7000 magyar busz (nem számítva a turistabuszokat) elektromosra cserélése mintegy 0,03 százalékkal csökkentheti a teljes hazai károsanyagkibocsátást.
A kérdésekre adott válaszokból az is kirajzolódik, hogy az elektromobilitásra való átállás támogatása is fontos a lakosság számára. Az államtitkár szerint eddig mintegy 20 milliárd forinttal járult hozzá a kormány, hogy közel 40 ezer zöld rendszámos autót helyezzenek forgalomba.
Jelenleg a lakossági e-autó pályázatokat is tartalmazó Jedlik Ányos terv felülvizsgálata zajlik az időközben elérhetővé váló újabb technológiák, mint például a hidrogénhajtás beilleszthetősége érdekében, ezért amíg ez le nem zárul, nem várható újabb pályázat – válaszolta az Index idei pályázatokkal kapcsolatos érdeklődésére Steiner Attila.
Meglehetősen népszerű a lakosság körében a fásítási program, olyannyira, hogy sokan személyes közreműködést is vállalnák a telepítésekben – ismertette a konzultáció egy újabb pontját Steiner Attila. Ezért az ITM az agrártárca közreműködésével idén is folytatja majd az országfásítási programot, amely keretében eddig több mint egymillió fát ültettek el. Az egyszerhasználatos műanyagok kivonásával kapcsolatos újabb lépést is széles körben támogatna a lakosság, de a válaszadók több mint háromnegyede százaléka jelentette ki azt is, hogy egy új visszaváltási rendszer bevezetése után akár még a boltokba is visszavinné az alumínium és műanyag italospalackokat, dobozokat.
„Egyelőre még nem született döntés a hulladékgazdálkodási koncesszióról” – válaszolta az Index ehhez kapcsolódó kérdésére Steiner Attila. Elmondása szerint a meghirdetett pályázatokra beadott ajánlatokról szóló konzultációs fázisban van teljes hazai hulladékgazdálkodás rendszerét, és az újrahasznosítás lehetőségeit 35 évre meghatározó felhívás ügye.
A következő hónapokban újabb erős szankciókról szóló intézkedések várhatóak
– jelentette be Steiner Attila, miután a kozultáció vonatkozó kérdésére a válaszadók több mint 67 százaléka azt a választ adta, hogy szigorúbb bírságolásra lenne szükség az ország random tájait szeméttelepnek használók megfékezéséhez. Igaz, a megkérdezettek 22 százaléka szerint önmagában ez kevés a jelenség felszámolásához. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a Tisztítsuk meg az országot program keretében eddig mintegy 34 ezer tonna illegálisan lerakott hulladékot szállítottak el, és tervezik a folytatását is. Az Index érdeklődésére közölte azt is, hogy fél évvel meghosszabbították az önkormányzatok számára kiírt települési hulladékgyűjtők létésítésére kiírt pályázatok megvalósításának határidejét.
A konzultáció eredményeként kiderült az is, hogy a válaszadók 95 százaléka tartja fontosnak, hogy a családi nevelés mellett az oktatási intézmények, 87 százaléka pedig azt is, hogy a nemzeti parki igazgatóságok is erőteljesebb szerepet vállaljanak a környezet- és természetvédelmi szemléletformálásban, különösen a kisgyermekek esetében.
A konzultáció szakmai együttműködő szervezetének képviselője, Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület elnöke ennek kapcsán megemlítette, hogy a felméréshez kapcsolódó országjárás során csaknem ezer diákkal találkoztak, észrevételeiket a köznevelési államtitkárral is meg fogják osztani. A visszajelzések várhatóan az iskolai programokban is visszaköszönnek majd. A fiatalok nemzedéke a környezetvédelem szempontjából különösen fontos, ők fogják meghatározni az ország jövőjét a következő évtizedekben – tette hozzá Király Nóra. Beszélt arról is, hogy a felsőoktatási hallgatókat célzó Planet Z ötletpályázattal, illetve mozgalommal szeretnék a korosztály környezetvédelmi célok irénti nyitottságát erősíteni.
(Borítókép: Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a Magyarország zöld úton jár! elnevezésű online környezetvédelmi konzultációról tartott sajtótájékoztatón Budapesten, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban 2022. január 4-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)