Sikersztorivá vált az egyetemi modellváltás Stumpf István szerint. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: még azok is támogatólag léptek fel az utóbbi hónapokban, akik korábban élesen bírálták az új szisztémát, mert megtapasztalták, hogy ennyi pénz még soha nem érkezett az egyetemekre.
Stumpf István az InfoRádió műsorában a magyar egyetemi rendszert egy nagy hajóhoz hasonlította; szerinte nagyon nehéz megmozgatni egy ilyen rendszert, a modellváltás viszont elindította a versenyképesség irányába. A cél: a hallgatókat Magyarországon tartani, jó minőségű tudással felvértezni őket, és az egyetemi tanároknak pedig olyan fizetést adni, ami miatt érdemes legyen vállalni az oktatói, kutatói életpályát.
A kormánybiztos úgy látja: az egyetemi modellváltás a magyar versenyképességnek a záloga, a nemzeti tudástermelés megújításának a kulcskérdése.
Stumpf megemlítette: a Semmelweis Egyetem már a 277. helyre tornászta fel magát, a Corvinus is előre lépett a rangsorban, ahogyan a Soproni Egyetem is. Jelezte: a magyar felsőoktatás egy rendkívül plurális struktúra; 63 egyetem van, abból 21 a KEKVA-s, vagyis közérdekű vagyonkezelői alapítvány által működtetett egyetem, 24 az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény, 12 magánegyetem van, és 6 állami fenntartású.
Stumpf utalt arra, amikor elvállalta ezt a pozíciót, akkor egyértelművé tette, hogy csak azokkal az egyetemekkel kell az államnak megállapodnia, amelyek maguk kezdeményezik a modellváltást. Azt is szorgalmazta, hogy maguk az egyetemek tegyenek javaslatot például a kuratórium tagjaira. Hozzáfűzte: a Moholy-Nagy Egyetem az elsők között volt, amelyik kifejezetten szorgalmazta, hogy alapítványi formában működjön.
A kormánybiztos megjegyezte: a korábbi, hallgatói szám alapján működő fejkvóta finanszírozási rendszert az új modellben felváltja az úgynevezett teljesítményalapú szisztéma. Meghatározott feltételeknek kell megfelelni a támogatás elnyeréséhez. Hozzátette: dupla annyi költségvetési forrás jut az egyetemi szférának, mint korábban.
Stumpf István hangsúlyozta: ez az összeg 2022-ben mintegy ezermilliárd forint.
Ebből csaknem 300 milliárd forint a teljesítményalapú bérezés.
A kormánybiztos beszélt az új Tokaj-Hegyalja Egyetemről, aminek ő a kuratóriumi elnöke. Ez egy zöldmezős beruházás, az Esterházy Egyetem sárospataki kampuszát vette át a tokaji felsőoktatási intézmény, háromszáz hallgatójával egyetemben, akik pedagógusképzésben, óvónőképzésben, szőlész-borász, turizmus szakokon tanulnak, zömük levelező. Most indít az új intézmény egy keresztféléves kurzust, aminek a fókuszában a szőlészet-borászat lesz. Stumpf azt szeretné, ha öt év múlva a Tokaj-Hegyalja Egyetem az ország első szőlész-borászképző egyetemei közé tartozna.