Hogyan védhetjük meg a pénzünk értékét infláció idején is? Ingatlan, bankbetét, kriptopénzek? Mibe fektessünk? Az ingatlanpiac az elmúlt évek alatt teljes átalakuláson ment keresztül, de szakértők szerint még mindig jó helyen van benne a pénzünk. Viszont a kriptopiac már más tészta, ugyan szép hozamot hozhat, de annál nagyobb rizikóval jár.
„Infláció idején figyelni kell a strukturális tényezőkre. A nagy, éppen aktuális globális trendek jelentősen befolyásolhatják, hogy mibe kell fektetni. Fontos az időzítés: nem szabad csak ülni és várni, gyakran előfordul, hogy aktívan lépni kell a befektetési portfólió reálértékének megőrzése, növelése érdekében” – írta még 2011-ben az Indexnek Móró Tamás, a Concorde pénzügyi csoport akkor még elemzési vezetője azt kutatva, hogyan és mibe befektessünk infláció idején.
Közel 11 évvel a cikk megjelenése után most újra felkerestük a ma már vezető stratégát, hogy ma éppen mibe érdemes fektetni akkor, amikor az árak a megszokottnál jobban emelkednek. Mikor, ha nem most:
14 éve nem volt olyan magas infláció Magyarországon, mint 2021 novemberében.
A koronavírus által okozott gazdasági sokk és a világon megjelenő ellátási problémák komoly pénzromlást eredményeztek a nemzetközi és a hazai piacokon, az alapvető termékek ára elszabadult.
| Termék | 2020. november (átlagár) | 2021. november (átlagár) |
| Gázolaj, liter | 369 | 504 |
| Autóbenzin, liter | 358 | 498 |
| Napraforgó-étolaj, liter | 557 | 720 |
| Margarin, 200-250 g, db | 278 | 348 |
| Akácméz, kg | 4580 | 5640 |
| Finomliszt, kg | 180 | 218 |
| Hamburger, db | 746 | 888 |
| Multifilter, 20 db, csomag | 1460 | 1720 |
| Fehér kenyér, kg | 369 | 433 |
| Férfi kerékpár | 91260 | 106090 |
| Vérnyomásmérő, digitális | 14220 | 16460 |
| Karikagyűrű, 14 karát, g | 25460 | 29470 |
| Forrás: KSH | ||
A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint 2022-ben 4,7-5,1 százalékos éves átlagos pénzromlással számolhatunk, ezért kiemelkedően fontos lehet, hogy megvédjük a félretett pénzünket a további értékvesztéstől.
Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy az elemzők nem várnak trendfordulót a lakáspiacon 2022-ben, úgy tűnik, velünk marad az 5, de az akár 10 százalékos áremelkedés is. Vélhetően a vásárlási kedv sem fog csökkenni ezek után, pont ellenkezőleg, a jelenlegi áremelkedések csak tovább ösztönözhetik az ingatlanpiaci befektetéseket. Móró Tamás szerint az infláció ellen az olyan reáleszközök védenek a legjobban, mint az ingatlanok vagy a részvények. Úgy véli,
az ingatlanok mára már inkább értékmegőrzőként szolgálnak, és céljuk, hogy az ember pénze ne érjen kevesebbet az infláció miatt, mint előtte.
Pár évvel ezelőtt majdnem teljesen mindegy volt, milyen ingatlant vásárolt az ember, de a piac ma már szakértelmet kíván – mondta a stratéga. A heves ármozgások miatt most már fontos megismerni a trendeket, és ami a legfontosabb: a lokáció. Amíg régebben a belvárosi lakások voltak a legfelkapottabbak, ma már ez kevésbé igaz, mert sokkal nehezebb lett őket kiadni. A stratéga szerint, mivel az új építésű lakások négyzetméterára már meghaladhatja a 3 millió forintot is, érdemesebb lehet a jóval olcsóbb használt lakások között keresgélni.
Zsiday Viktor közgazdász szerint azonban a hazai ingatlanok helyett érdemes lehet megfigyelni a görög piacot, ugyanis ott hasonló gazdasági helyzet alakulhat ki jelenleg, mint 2013-ban Magyarországon: sok év recesszió után nagy mennyiségű európai uniós támogatás érkezhet az országba, ami a jövőben komoly gazdasági fellendülést válthat ki.
Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy az ingatlanpiac mellett milyen pénzértékmegőrző lehetőségek léteznek a hazai piacon. A money.hu szakértői szerint a banki betétek biztonságos menedéket jelentenek a megtakarításaink számára;
bár a lekötött betéti kamatok alacsonyak, fontos figyelembe venni, hogy a kamatszint folyamatosan emelkedik.
Az MNB statisztikái a májusi 0,32 százalék után már 0,78 százalékos átlagos kamatot mutatott ki. Azonban az állam is több, hozamot hozó lehetőséget kínál számunkra: válogathatunk a hosszabb távú tartós befektetési számla, a nyugdíjbiztosítások, az állampapírok és a babakötvények között.
Emellett tapasztaltabb befektetőknek megvan a befektetési alapok minden kockázati típusban kínált befektetési lehetősége, ebben az instrumentumban összességében 4633 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást tartottak a magyarok. Móró Tamás szerint az olyan tradicionális menedékektől, mint az arany vagy a többi nemesfém, átkerült a befektetői figyelem a digitális befektetési formákra, a kriptodevizákra.
Azok a kriptoeszközök, amiknek van felhasználási területük, és limitált a kínálatuk, abszolút jelenthetnek védelmet infláció idején. Azonban fontos észben tartani, hogy ez egy új terület, ahol nagyon sok a spekulatív jellemző, ráadásul tőkeáttétellel, ami miatt nagyok az ármozgások, sokkal változékonyabb a piac, mint a részvények vagy az ingatlan esetében – mondta Móró Tamás a kriptovalutákról. Szerinte
a kriptopiacot állandóan figyelni kell, és igényli a stressztűrést is, mert a napi árfolyamváltozások nem biztos, hogy mindenki vérnyomásának jót tesznek.
Az elemző szerint a legnagyobb kérdés a digitális devizák jövőjével kapcsolatban, hogy mi lesz ezzel a szegmenssel akkor, ha az Egyesült Államokban tervezett monetáris szigorításokat bevezetik. Az ingatlan és a részvénypiac korábban már átesett ezeken a szigorításokon, ismerjük a következményeket, de kiszámíthatatlan, milyen hatása lehet egy ilyen szabályozásnak – tette hozzá a stratéga. Szerinte biztosan lesz olyan kriptodeviza, amely akár hosszú távon is sikeres lesz, és jó befektetési lehetőséget nyújthat infláció idején, de a kriptókat még nem tesztelte a piac egy monetáris szigorítás időszakában, ezért bizonytalan a jövőjük.
Viszont egyre több olyan terület van, ahol befektetési és tranzakciós eszközt jelentenek a virtuális devizák mögött álló technológiák (lásd NFT-k), tehát a jövőben egy továbbra is feltörekvő piacról lehet szó. Nem beszélve arról, hogy számos digitális devizának évről évre egyre csak nő az értéke, a bitcoin árfolyama például tavaly több történelmi csúcsot is megdöntött, és ahhoz képest, hogy 2016-ban darabja 200 ezer forint körül mozgott, ma már 13 millió forint az árfolyam – úgy, hogy az elmúlt hetekben veszített az értékéből. Móró Tamás szerint azonban ha valaki inflációvédett portfóliót szeretne, az ne csak kriptodevizákba fektessen. Ugyanis lehet, hogy rövid távon több hozamot lehet elérni velük, mint a részvényekkel, de többet is veszíthet velük az ember.
A Concorde vezető stratégája úgy látja, hogy a koronavírus-pandémiára adott gazdasági reakció teljesen más volt, mint bármelyik korábbi krízishelyzetben: sokkal gyorsabb és sokkal nagyobb mértékű volt a monetáris és a költségvetési stimulus, aminek eredményeképp nagyon sok pénz lett a lakosságnál, és így elszállt az infláció is. Abban a ritka helyzetben van a világgazdaság, hogy egyszerre van egy kínálati és egy keresleti probléma is: a gyárak nem tudnak úgy gyártani, mint amekkora igény lenne rá (elég csak az energiára vagy a csipekre gondolni), amihez jött még egy eszméletlen szintű pénzosztás is – magyarázta.
Móró Tamás szerint ellentmondó nagy hatások vannak jelen a világon jelenleg: Kína gazdasági lassulása letöri az inflációt, miközben a fenntarthatósági törekvések gerjesztik azt.
Noha sokak szerint 2022-ben mérséklődik az infláció, szerintem ez nem így lesz, legalábbis az év első felében biztosan nem
– mondta a szakértő. Úgy látja ugyanis, hogy az év első felében a magas energiaárak begyűrűző hatása még tovább emelheti az árakat, a megemelkedett termelési költségeknek pedig komoly inflációs nyomása lesz. A stratéga szerint ugyanaz jöhet most, mint amit gyerekkorunkban láttunk: azaz hogy a szilveszter mindig az áremelésről szól. Ez az év is így indulhat: gyártói oldalon legalábbis biztosan emelkednek majd az árak – hogy ez mennyire éri el a vásárlókat, az már más kérdés.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)