Bár sok megpróbáltatáson és piaci turbulencián van túl a magyar zöldségtermesztés, az elmúlt 20-30 évben nem volt példa arra, hogy akkora bizonytalansággal induljon egy év, mint az idén – mondta az Indexnek Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. Az ágazat szereplőinek egybehangzó véleménye szerint egyszerűen tervezhetetlen a működés úgy, hogy a hektikusan alakuló uniós energiapiaci helyzet és a rekordszinten lévő földgáz- és áramárak miatt gyakorlatilag naponta változik, hogy mennyiért tudnak energiát vagy műtrágyát venni. Épp ezért javasolta a FruitVeB a kormánynak, hogy

az ugyanis sok professzionális és egyúttal számos embert foglalkoztató vállalkozás talpon maradását segítené. Egy fél hektárnál nagyobb fóliában, növényházban zajló paradicsom- vagy paprikatermesztéshez ugyanis bőven több mint 10 alkalmazott kell, ezért a jelentősebb hozzáadott értéket előállító vállalkozások eleve elesnek még a fél évre elérhetővé tett kedvezményes áramtarifától is.  

Ugyan a hazai hajtott kertészet területének kétharmada fűtetlen fóliaházakban, illetve termálvizes fűtésű növényházakban zajlik, a tavaly rekordszintre növekedő gázárak mégis erősen befolyásolják a működésüket, mivel napi árazásúvá vált az egyik legfontosabb alapanyaguk, a műtrágya – amellett, hogy 50–100 százalékkal drágább, mint egy éve. A műtrágya ára korántsem mindegy akkor, ha hosszú kultúrás hajtott növények – azaz paprika, paradicsom, uborka stb. – termesztésével foglalkozik a kertészet, és csak fél év múlva, a növényház kiürítése után derül ki, hogy nyereséges vagy veszteséges volt-e a tevékenység. Jelentősen emelkedett a fóliák bekerülési költsége, de a felhasznált növényvédő szerek ára is.

A modernebb blokkfóliás növényházak, de a termálfűtéses üvegházak esetében is komoly tétel az egy év alatt három-négyszeresére drágult elektromos áram, mivel a vízellátást biztosító összes szivattyú működése erősen energiaigényes, ráadásul a legkorszerűbb termesztőházak már pótlólagos világítással gyorsítják a növények érését, ami szintén növeli az áramigényt.

A döntően termálvizes dél-alföldi kertészetek értékesítését összefogó DélkerTÉSZ tagjai között van olyan üvegházas termelő, akinek 600 millió forinttal emelkedik éves szinten az áramszámlája amiatt, hogy a korábbi 37–45 forint/kilowattórás tarifa helyett 80–90 forint között volt kénytelen megújítani a lejáró szerződését – említett egy, a gazdák életét megkeserítő költségtényezőt Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélkerTÉSZ) elnök-ügyvezetője. És az utóbbi árat is úgy sikerült kiharcolni, hogy az integrált termelők, köztük közel 20 nagyobb cég konzorciumba tömörült az árambeszerzésre. Emiatt azonban a kisebb tagok, amelyek esetleg megfelelnének a kkv-s rezsicsökkentés feltételeinek, végképp elestek a váltás lehetőségétől. Erre vonatkozóan a FruitVeB szakmaközi szervezet be is adta az indítványt, melyet a 76 legjelentősebb piaci szerepet betöltő, zöldség-gyümölcs és gombatermesztésben érintett termelő, termelői szervezet, feldolgozó cég írt alá – mondta Nagypéter Sándor, aki a DélKerTÉSZ elnöke mellett a FruitVeB alelnöke is.

Az uniós árampiac elszállása ráadásul azt eredményezi, hogy felborul az eddig megszokott ellátási ciklus: ősztől tavaszig jellemzően a spanyol, marokkói és török áru uralja az uniós zöldségpiacot, aztán lép be a holland és a lengyel termelési kapacitás. Utóbbi aztán egy ponton egybeesik a magyar hajtatott kertészetekből a boltokba kerülő primőr áruk megjelenésével is.

Idén azonban a legmodernebb és -hatékonyabb kertészetekkel bíró Hollandiában is rákényszerül a gazdák egy igen jelentős része, hogy a termelési költségek emelkedése folytán később kezdje a termelést, emiatt azonban jobban összecsúszik majd a magyar szezonnal, ami akár értékesítési nehézségeket okozhat nálunk

 – mondta az Indexnek Nagypéter Sándor. A holland üvegházak 40 százaléka megvilágított, piaci hírek szerint azonban a terület nagyjából felénél jártak le tavaly többéves árampiaci szerződések, és voltak kénytelenek a gazdák 2-3-4-szeres áramárakon újraszerződni. Márpedig sokan nem vállalják a veszteséges termelést, és inkább később ültetik a palántákat, amikor a természetes megvilágítás jobban segíti a termelést. Épp ezért nem várható az sem, hogy idén jelentősen olcsóbb importparadicsom vagy -paprika váltsa ki az itthon is egyre drágábbá váló zöldségeket. Az unión belüli zöldségpiac kíméletlen versenyét csak jelentős technológiai fejlesztésekkel, folyamatos innovációval lehet állni, idén azonban a termékáremelési lehetőségek is bizonytalanok, másrészt a beszűkülő kedvezményes hitelezési lehetőségek sem javítják a hazai kertészek helyzetét. 

A termék áremelkedése ilyen költségszintek mellett borítékolható, viszont annak elérhető mértékével óvatosan kell tervezni, mivel megjósolhatatlan, mikor jön el az a pont, amikor a fogyasztók már inkább kevesebbet vagy egyáltalán nem vásárolnak például paradicsomot. A Budapesti Nagybani Piacon december elején még 530 forintot adtak egy kilogramm belföldi előállítású gömbparadicsomért, 2022 első hetében azonban már 830 forintba került az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere szerint. Az importparadicsom átlagára 392 forintról 612 forintra emelkedett ugyanezen időszak alatt.

A valós termelésiköltségszint-emelésnek megfelelő átadási áremelést nagyon nehezen fogadják be egyrészről a kiskereskedelmi különadó miatt nagyobb árréssel dolgozó láncok, másrészt a fogyasztók – jegyezte meg Nagypéter Sándor. Márpedig

Szintén becslések szerint 30-40 százalékos fogyasztóiár-emelést még elvisel az a réteg, amely számára fontos, hogy magyar terméket vásároljon, azonban 50–100 százalékosat már nem, és akkor már végképp az olcsóbb, főleg az unión kívülről érkező import térnyerése várható. 

Ráadásul a mostani általános költségszintemelés egy mindössze 3-4 éves szolid termelői áremelési trendet tör meg a magyar piacon, előtte ugyanis 10 évig szinte egyáltalán nem tudtak érdemi áremelést elérni a termelők a kiskereskedelemmel szemben. Tavaly egy-két rövid időszakban volt átmeneti paradicsomhiány az uniós piacon, ami összességében felfelé hajtotta a belföldi árakat is, ezért infláció feletti szinten emelkedett az éves termelői átlagár. Viszont a legnagyobb mennyiségben fogyó, étkezési fehér paprikáért sajnos még a 2020-as árakhoz képest is 12-13 százalékkal kevesebbet fizettek a láncok – jegyezte meg Nagypéter Sándor. 

A termelők problémáit szaporítja, hogy tavaly jelentősen emelkedett az üzemanyagok ára is, ami a kiskereskedelmi láncoknak beszállító nagyobb termelők logisztikai költségeit is jelentősen megemelte – említett egy újabb, a gazdák helyzetét nehezítő, jövedelmezőségét rontó költségtényezőt Nagypéter Sándor.

Szintén tetézi a kertészetek problémáit, hogy a jegybank kivezette a Nemzeti Hitelprogramot. Mivel sokan forgóeszközhiteleik jelentős részét kiváltották erre a kedvezményes hitelre, gond lehet, hogy a bizonytalan értékesítési és működési feltételek mellett ezek egy részét egyes termelőknek az idén vissza kell fizetni. Viszont ezek helyett már jobbára csak a jegybanki alapkamat-emelési sorozat miatt sokkal drágábban kínált piaci finanszírozási lehetőségek vannak.

Ugyan van a kamattámogatott Széchenyi Hitel GO, azonban annak támogatástartalmát levonják az elnyert beruházási támogatási összegből, ezért sok pályázó számára nem vonzó a lehetőség az önerő megfinanszírozásához. A 2020 októberében elbírált kertészeti korszerűsítési beruházások megvalósítását pedig nemcsak a kamatemelés miatt dráguló hitelek, hanem a gázárrobbanás miatt megugró üvegház-, fóliaárak, valamint az egyéb építőanyagok árai is befolyásolják. Azaz könnyen lehet, hogy a beruházások halasztására vagy lemondására kényszerülnek a termelők. Fontos lenne, hogy legalább a beruházásokra vonatkozóan a korábbi kedvezményes hitelhez hasonló agrár NHP kerüljön bevezetésre a pénzügyi piacon. Ez tudja csak segíteni az elfogadott agrárcélú támogatásokhoz kapcsolódó beruházások megvalósítását – tette hozzá Nagypéter Sándor. 

(Borítókép: Bánkúti Sándor / Index)