Az Európán és a világon épp végigsöprő omikron-hullám közepén még meglehetősen bizonytalannak látszik, mikor indulhat újra érdemben a nemzetközi turizmus, noha az egyértelmű, hogy az emberek utazási kedve egyre nagyobb a lassan két év bezártság után. Az azonban kérdéses, hogy a koronavírus-járvány által megtépázott turisztikai szolgáltatások kapacitásai is rendelkezésre állnak-e majd ezen igények kielégítéséhez. 

Becslések szerint a különjárati autóbuszos személyszállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozások 20-30 százaléka lemorzsolódott 2019-hez képest

– mondta az Indexnek Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) ügyvezető főtitkára. A turisták és a bevételek elmaradása miatt számos vállalkozás került bajba, sokan felfüggesztették a működésüket. A kisebb cégeknek ugyanis többnyire csak egy hónapra elég tartalékuk volt.

A turisztikai szakma aggodalommal figyeli, hogy mi történik a különjárati autóbuszos piacon: komoly kihívást jelenthet ugyanis, ha megindul a szervezett, csoportos nemzetközi turizmus, mivel

– mondta ezzel kapcsolatban az Indexnek Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége általános alelnöke. A szolgáltató cégek helyzetét több tényező nehezíti. Egyrészt tudomásuk szerint több buszos vállalkozás jár abban a cipőben, hogy a nagy értékű járműbeszerzéseivel kapcsolatos hitel- és lízingszerződésekkel még mindig hitelmoratóriumban van, annak idén júniusi lejárta után pedig úgy kell majd megkezdenie a törlesztést, hogy a bevételi oldal még nagyon is bizonytalan.

De azok sem feltétlenül vannak jobb helyzetben, akik igényelték a válságkezelés jegyében elindított, 3 éves futamidejű Széchenyi Turisztikai Kártyát: részben azért, mert aki így tett, annak november végén automatikusan véget ért a hitelmoratórium, és szakmai körökben terjedő hírek szerint ebből a hitelből fizetik a korábbi hitel- és lízingszerződések törlesztőit, miközben a bevételek nem csak a szezonális sajátosságok miatt korlátosak. És egyszer majd azt is el kell kezdeni törleszteni.

A 2020-as és 2021-es év tapasztalatai alapján várhatóan nyárra élénkül meg jobban a turizmus, de elsőként többnyire az egyéni utazók jönnek, főként a környező országokból és sok esetben saját járművel. És noha Budapesten is egyre több a külföldi vendég, jellemzőbb, hogy egyénileg szervezett utazáson vannak, még ha repülővel is érkeztek. Ez az utazói kör pedig más kulturális szolgáltatási igényekkel, vásárlóerővel bír, mint egy-egy hagyományos tengerentúli turistacsoport. 

A csoportos utazások tervezéséhez és szervezéséhez idő, akár több hónap vagy egy év is szükséges, miközben a járvány miatt folyamatos a bizonytalanság. Egyes országok vagy régiók sokszor egyik napról a másikra rendelnek el az utazók számára meglehetősen költséges vagy épp az induláshoz szükséges, ámde az idő rövidsége miatt teljesíthetetlen feltételeket – hívta fel a figyelmet Erdei Bálint. (Ezen persze segíthet, hogy február elsejétől hatályos az Európai Unió Tanácsának azon állásfoglalása, mely szerint a biztonságos és szabad utazás érdekében a vonatkozó nemzeti intézkedéseket nem a regionális szintű járványhelyzet, hanem az egyes utazók egészségügyi állapotának figyelembevételével kell alkalmazni. 9 hónaposra hosszabbították az uniós védettségi igazolványok érvényességét, és a tagállamok fő szabály szerint nem tagadhatják meg a más tagállamokból érkező, védettségi igazolvánnyal rendelkező utazók belépését a területükre. Azoknak viszont, akik nem rendelkeznek uniós védettségi igazolvánnyal, a határátlépést megelőzően vagy azt követően legkésőbb 24 órán belül koronavírustesztet kell készíteniük. Ezalól a különleges felmentéssel rendelkező utazók, az ingázó munkavállalók és a 12 év alatti gyermekek mentesülnek.)

Épp ezért a különjárati buszos szolgáltatókat igénybe vevő utazási irodák számára is rettentően bizonytalan az évkezdet és az utazások szervezése. Amit tovább bonyolít, hogy a bevételi szempontból két szűk esztendő után kérdéses a turisztikai szolgáltatók – éttermek, attrakciók, programszolgáltatók, rendezvények – talpon, vagyis inkább nyitva maradása. A bizonytalan elérhetőségű látnivaló- vagy kulturálisszolgáltatás-kínálatra még nehezebb csoportokat toborozni, majd ezek szállításához buszos kapacitásokat lekötni – avat be a szakmai dilemmákba Erdei Bálint. 

A buszos szolgáltatók egy része ugyanis az elmaradó bevételek láttán inkább felfüggesztette a tevékenységét, és a sofőröket kényszerűen szélnek eresztve ideiglenesen kivonta a forgalomból a járműveit, hogy legalább a biztosítási díjakon spórolhasson. Márpedig a járművek forgalomba visszatérésének engedélyeztetése, a veszélyhelyzet adta lehetőséggel élőknél az elmaradt műszaki vizsgák pótlása, a biztosításkötések és, ami a legnagyobb gond, a sofőrök pótlása nagyon is idő- és forrásigényes.

Egyrészt jelentősen megemelkedtek a bérigények, de az is gond, hogy nincs is elegendő buszvezető a piacon

– hívta fel a figyelmet Erdei Bálint, aki egyébként cége, a buszos városnéző túrákat szervező Cityrama révén a szolgáltatói oldal nehézségeire is rálát, nem csak az utazásszervezői oldal problémáira. A pályaelhagyók mellett ugyanis sokan vonultak nyugállományba, vagy helyezkedtek el akár 4 éves határozott idejű szerződésekkel a Volánnál, a BKK-nál vagy az önkormányzati tulajdonú helyi busztársaságoknál. Utánpótlás a képzés költségei miatt alig van. 

Összegezve, ha a járvány előtti, 2019-es turisztikai rekordév forgalmát kellene most kiszolgálni, nem biztos, hogy lenne elég buszos vállalkozás. Sőt érdemes még a belföldi buszos utak szervezését is jó előre megkezdeni. Minden kihívás ellenére az utaztatással foglalkozó szakemberek nagyon várják a nemzetközi turizmus újraindulását, és bíznak abban, hogy 2022 az elmúlt két évnél sokkal jobb számokat mutat majd, és újra tervezhetően és korlátozások nélkül lehet majd utazni – teszi hozzá a szakember. 

(Borítókép:   Turistákat szállító buszok sorakoznak a budai Várban, a Palota úton 2018. július 27-én.   Fotó:  Szigetváry Zsolt / MTI)