Az OTP Bank és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfő délelőtt együttműködési megállapodást írt alá mesterséges intelligencia fejlesztésére alkalmas szuperszámítógép létrehozásának finanszírozásáról, és felavatta a számítógép hardverének első önálló működésre képes egységét. A sajtóeseményen Csányi Sándor egy kampányszlogennel fejezte be beszédét, míg Palkovics Lászlót egy gépi hang „helyettesítette”.
„Nemcsak az OTP, hanem Magyarország számára is mérföldkő ez a mai nap” – jelentette ki Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a hétfői sajtótájékoztató elején. A bankvezér elmondta, hogy az elmúlt években, évtizedekben nagyon sokat költöttek hasonló fejlesztésekre, „nem véletlenül sikerült” megőrizniük vezető helyüket a hazai bankpiacon.
Nagy örömmel látjuk, ha verseny van, de csak akkor, ha élen járunk
– fogalmazott Csányi Sándor, hozzátéve, hogy a digitalizációban élen járnak. És ezt a „páréves” előnyüket szeretnék is megőrizni, ezért vágtak bele a mesterséges intelligencia fejlesztésére alkalmas szuperszámítógép fejlesztésébe. Szavai szerint a mesterséges intelligenciától egyébként „gyorsabb kiszolgálást” várnak, valamint azt, hogy például a bankfiókban dolgozó kollégák munkáját a számítógép segítse, megkönnyítse. Csányi abban is bízik, hogy az a rengeteg adat – írott vagy hangfelvétel –, ami keletkezett az elmúlt években, az a jövőben „kihasználására kerüljön”.
A mesterséges intelligenciák között korábban magyar nyelvű modell még nem volt – az OTP vezére szerint a most kezdődő munka ezt a folyamatot is felgyorsítja. Céljuk, hogy „ez a fejlesztés ne csak az OTP érdekeit, de az ország versenyképességét is szolgálja”.
Csányi Sándor beszélt arról is, hogy a fejlesztést nemcsak a magyar piacra szánják – az OTP 10 országban van jelen –, hanem azokra a külpiacokra is, ahol nagyobb ügyfélszámmal rendelkeznek; de egyelőre csak Magyarországon kívánják felhasználni.
Ahogy Magyarország előre megy, nem hátra, úgy az OTP is ezzel a fejlesztéssel előre megy, nem hátra
– zárta beszédét egy kampányszlogennel Csányi Sándor.
A bankvezért Palkovics László innovációs és technológiai miniszter követte a pulpituson, a járványhelyzetre való tekintettel felhelyezte a maszkot, majd megkezdte „beszédét”. Így első hangzásra érződött a különbség a „normál Palkovics” és a „gépi Palkovics” között, de talán csak azért, mert előtte bemondta a mikrofonba, hogy felveszi a maszkot. Ezt követően „gépi Palkovics” nyelvi modellekről, adatfolyamatokról, számítási kapacitásról, petaflopról és csupa olyan dologról beszélt, amiről majd a techtud rovatunkban olvashatnak. A sajtótájékoztatón így
a miniszter beszédével demonstrálták a mesterséges intelligencia „tudását”.
Ez persze még nem a ma elindított szuperszámítógép műve, hanem egy kezdetlegesebb mesterséges intelligenciáé. Palkovics szerint a számítógépnek egy hibája volt: nem vitte le a hangsúlyt a mondatok végén. A „beszédről” elmondta még, hogy mindössze néhány szempontot adtak meg a gépnek, valamint néhány korábbi beszédét, a mesterséges intelligencia ezek alapján „rakta össze” – a miniszter hangján – Palkovics előadását.
Az eseményen beszélt Jakab Roland, a 2018 októberében létrejött Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke is, aki elmondta, hogy koalíciójuk azon lesz, hogy a szuperszámítógéppel elért eredmények az ökoszisztémia legtöbb szereplőjéhez elérjenek.
A gépet egyébként az amerikai SambaNova Systemsszel közösen fejlesztik, és a megállapodás célja – a bank korábbi kommunikációja szerint –, hogy a lehető legrövidebb idő alatt létrejöjjön az a szuperszámítógép, amely a mesterséges intelligencia segítségével teszi fejlettebbé a pénzügyi szolgáltatásokat.
Az ITM a hároméves projektbe nagyságrendileg évi 750 millió forinttal szállt be – válaszolta az Index kérdésére Palkovics László. Csányi Sándor ehhez hozzátette, hogy nem támogatásról, hanem együttműködési szerződésről van szó a bank és a minisztérium között. Később az is kiderült, hogy
a teljes projekt összköltsége 7,3 milliárd forint, amiből az ITM 2,5 milliárdot ad.
Azt már korábban is közölték, hogy a szuperszámítógép kínálta lehetőségeket többek között állami szereplőknek, egyetemeknek, valamint kis- és közepes vállalkozásoknak is elérhetővé kívánják tenni. Hogy ennek mikor lehet „kézzelfogható” eredménye, Csányi Péter, az OTP vezérigazgató-helyettese lapunk kérdésére elmondta, hogy körülbelül 3-4 hónapos munkát vesz igénybe a magyar nyelvi modell lefejlesztése. Hozzátette, hogy mivel kutatás-fejlesztésről van szó, még sok az ismeretlen.
Palkovics László pedig azt mondta, hogy már zajlanak ilyen irányú fejlesztések a közigazgatás különböző területein – például telefonos ügyintézések esetén vannak már hasonlók, de a hétfőn elindított szuperszámítógépet felhasználva is kívánnak még fejleszteni ezen a területen. A hasznosulást illetően a tárcavezető hozzátette, az intézmények pályázhatnak majd a különböző fejlesztési eredményekre, adatokra.
Ez nemcsak a közigazgatásban az ügyintéshez, hanem a magyar nyelv megőrzéséhez is hozzájárul
– fogalmazott a miniszter.
(Borítókép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter [j] és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója jelképesen elindítja az Innovációs és Technológiai Minisztérium [ITM] és az OTP Bank együttműködésével megvalósult szuperszámítógép első önállóan működő egységét az OTP Bank székházában 2022. január 31-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)