Az Index értesülései szerint gyorsreagálású civil szervezetektől és egy informatikai rendszertől várják a pazarlás visszafogását, a rendszer koordinálására szánt állami céget közben bejegyezte a cégbíróság.
Január közepén megalakította az állam az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-t, amely központi szerepet játszik majd az élelmiszerpazarlás ellen még decemberben meghirdetett kormányzati kormányzati harcban – szúrta ki a Napi.hu a cégjegyzékben. A 3 millió forintos tőkével létrehozott állami tulajdonú társaság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyelete alatt működik majd, vezetője pedig az a Hodorics András lesz, aki korábban a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vezérigazgató-helyetteseként is dolgozott.
A parlament december közepén fogadta el azt az Agrárminisztérium által benyújtott törvényjavaslatot, amely egyrészt előírta az évi 100 milliárd forint forgalom feletti forgalmú élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások számára, hogy a minőségmegőrzési idő lejárta előtt 48 órával kötelezően ajánlják fel a lejáratközeli, de még fogyasztható élelmiszereket jótékonysági célra, másrészt 2022 február elsejétől 0,2 százalékkal tovább emelte a kiskereskedelmi különadót, így az éves árbevétel 2,7 százaléka lett a felső kulcsa.
A javaslat meglepetésként érte a kiskereskedelmet, főleg azért, mert a nagyobb láncok egyrészt a 852/2004-es EK rendelet karitatív felajánlási lehetőséggel kapcsolatos iránymutatása alapján korábban is gördülékeny együttműködést folytattak a Magyar Élelmiszerbankkal amellett, hogy a lejáratközeli élelmiszerek csökkentett áron való értékesítése is bevett gyakorlat körükben. Másrészt a Nébih korábbi, Élelmezés Világnapi közleményeiből tudható volt, hogy a hazai, évi 300 ezer tonnásra, és mintegy 170 milliárd forint értékűre becsült élelmiszerpazarlás döntő része a háztartásoknál jelentkezik. Becslések szerint az élelmiszerhulladék mintegy 5 százaléka keletkezhet a hazai kiskereskedelemben, aminek nagyjából a fele nem is kivédhető, például a pulton lévő zöldségek, gyümölcsök fonnyadása miatt.
De azért is, mert döntően a nagyobb, főleg kiskereskedelmi láncokat érinti – a magyar CBA vagy COOP a franchise-rendszerű működés miatt pont kimarad a törvény hatálya alól. Sajtóhírek szerint utóbbiak készletnyilvántartással kapcsolatos informatikai rendszere egyébként kevéssé alkalmas a törvény által megkívánt beszolgáltatás teljesítésére.
A jogszabály szerint május végéig kell kidolgozniuk az érintett kiskereskedelmi láncoknak azt a hulladékgazdálkodási tervet, amely alapján ezt követően teljesíthető lesz a kötelező felajánlás. Amennyiben pedig eltérnek az általuk leadott tervtől, bírságra számíthatnak. Foglalkoztatniuk kell egy élelmiszermentési felelőst is. Addig is számos tisztázatlan kérdésre kell még választ találni, például az egyik legfőbb kérdés, hogyan lesz megoldható a tényleg gyorsan romló élelmiszerek logisztikája, szétosztása. A minőségmegőrzési idő egyébként is csak a 30 napon túl lejáró élelmiszerekre vonatkozik, márpedig a zöldség-és gyümölcs, vagy a legtöbb lánc által naponta a forgalom alapján rendelt pékáru mennyiségből esetleg megmaradó tételek aligha ez a kategória.
Az Index értesülései szerint egyelőre még épp csak elkezdett formálódni, hogyan és miként is kellene lejelenteniük a láncoknak, ha a minőségmegőrzési időhöz közeledő élelmiszer van a polcokon.
Információink szerint az állam és az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. alapvetően egy informatikai rendszer kiépítésében gondolkodik, amelyben adott nap adott órájáig a kiskereskedelmi lánc lejelenti majd, hogy az egyes boltokban miből mekkora mennyiség van, erre pedig bejelentkezhet egy majd civil szervezet, hogy elviszi-e. A láncok szempontjából kulcskérdés lesz, hogy a szétosztásban részt vevő civil szervezetek milyen gyorsan reagálnak a felajánlásra, ugyanis ha a minőségmegőrzési ideje lejár egy élelmiszernek, már nem forgalmazható. Gyakorlatilag hulladéknak minősül, ami azonban így már értékesíthető.
Tudomásunk szerint a karitatív szervezetekkel is csak mostanság kezdtek tárgyalni arról, hogyan tudnának részt venni a rendszerben, és főként olyan szervezetek jöhetnek szóba, amelyek területileg tovább tudják osztani a felajánlott élelmiszereket. Vélhetően a legnagyobb ilyen tapasztalattal rendelkező Élelmiszerbank koordinálja majd a boltok által tett felajánlások szétosztását.
Az pedig még mindig kérdéses, hogy ha be is indul majd május végén a rendszer, a felajánlások célzottjai, maguk a rászorulók hogyan fogadják majd a kapott, csaknem lejárt minőségmegőrzési idejű, ám még fogyasztható élelmiszereket.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)