A márka tervezése három éve kezdődött, idén bemutatják a szomszédos országokban, és el szeretnék érni, hogy egész Európában kapható legyen. A cég azzal indokolta az ékszermárka megalkotását, hogy a mesterséges gyémántból készült ékszerek forgalma folyamatosan bővül, világszerte több száz cég készít már mesterséges gyémánttal ékszereket. 

Hozzátették, hogy még mindig többen vesznek természetes gyémántot, de a fiatalabb korosztályhoz tartozó, tudatos vásárlók kedvelik a mesterségesen előállított változatot. Saját felmérésük szerint a vevők és az érdeklődők háromnegyede érdeklődve fogadja az új terméket, többek között fenntarthatósági szempontok miatt.

A márka megalkotója szerint a nemzetközi ékszerpiacon évek óta látható, hogy a vásárlók előnyben részesítik az etikus forrásból származó drágaköveket.

A laboratóriumi gyémántok eredete garantált, ékszereikbe is nemzetközileg elismert jelzésű köveket foglalnak. Nem állítható, hogy a bányászott gyémánt nem etikus termék, de a forrása és az útja nehezebben ellenőrizhető 

– fejtette ki Feil Róbert.

További előnyként említette, hogy a természetes és a szintetikus között még nagyítóval sem található eltérés, fizikai és kémiai jellemzőik teljesen azonosak. A laboratóriumban készülő változat nem azonos a gyémántutánzattal, amely kevésbé kemény, mások az optikai jellemzőik, és idővel megfakul.

Bár az ékszervásárlóknál nem az ár a legfontosabb szempont, a mesterséges gyémánt mellett szól az is, hogy a természeteshez képest körülbelül feleannyiba kerül. Egy 0,2 grammos, vagyis 1 karátos, gyűrűbe való gyémánt darabjáért ma körülbelül 3,2 millió forintot kell fizetni, labortóriumiból ugyanez 1,6 millió forintért kapható.

A kibányászott gyémánt majdnem fele ipari felhasználásban hasznosul, és csupán az ötödéből lesz drágakő minőségű csiszolt kő. Iparági előrejelzések szerint a kínálat várhatóan csökkenni, a szintetikus gyémántoké növekedni fog.