Országszerte jelentős, több milliárd forintra becsült károkat okozott a hajtott kertészetben január 30-án a szélvihar. Pontosabb adatok még nem állnak rendelkezésre, a termelők a falugazdászok segítségével jelenthetik be az őket ért veszteségeket a kár bekövetkeztét követő két hétben. Mivel a kárenyhítéshez a károk pontos dokumentálására van szükség, ezért sokak számára okozhat gondot, hogy elsőként a berendezéseiket, illetve – ahol őszi vetésű kultúrákat neveltek – a növényeket mentették. Van, ahol a kár nagyságától függ, hogy egyáltalán jelentik-e, és az is visszatartó erő volt az első napokban, hogy a fóliás termelés nehezen vihető be az agrárkárenyhítési rendszerbe, mert sokszor egy hektár alatti területekről van szó. További nehézség, hogy a szántóföldi kultúráktól eltérően a fóliás termesztésben nincs olyan területalapú támogatás, illetve referenciahozam, ami a kárenyhítésnél a térítés összegének meghatározásakor mankót adhatna. 

Később aztán az agrártárca és a Nemzeti Agrárkamara bejelentése tisztázta a helyzetet, és minden termelőt, illetve a biztosítótársaságokat is arra kértek, hogy jelentsék a károkat. A csütörtöki Kormányinfón pedig az is kiderült, hogy rendkívüli vis major alap létrehozásával tervezi enyhíteni a kormány a problémát. Az agrártárca a jövő hét elejére vállalta a károk felmérését, és a miniszter bízik abban, hogy a kártalanítás pár héten belül megtörténhet. Azok részesülhetnek kompenzációban, akiknél a jövedelemcsökkenés legalább harmincszázalékos – ebbe a körbe igen sokan beleeshetnek. Az Agrárminisztérium mindenesetre azt ajánlja a termelőknek, hogy a megszokott agrárkárenyhítési rendszer mellett lépjenek be a tavaly létrehozott krízisbiztosítási rendszerbe is, amely a piaci bizonytalanságok mellett a vis maior helyzetek miatti jövedelemkiesésre is ad térítést. 

A bejelentések mindenesetre folyamatosan érkeznek. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácshoz a termelőktől érkező visszajelzések szerint a mintegy háromezer hektárnyi magyarországi fóliaházból több száz hektárnyit tépázott meg a szél Győrtől Békésig – mondta az Indexnek Gubacsi Zoltán, a terméktanács alelnöke. A legerősebb, óránként 110-120 kilométeres sebességű szelet Siófok és Kecskemét között mérték, a Dél-Alföldön tomboló 80-90 kilométeres is elég volt azonban ahhoz, hogy sokaknál ne csak a fóliát szaggassa le, de a vázakat is megnyomja. A károk nagyságát az is befolyásolta, hogy mennyire volt szélvédett helyen a berendezés, de az is, hogy homoktalajra telepítették-e. 

A károk elsősorban a fűtetlen, úgynevezett hideg fóliás hajtatást végzőknél jelentkeztek. Egyelőre még tart annak az összesítése, hogy a károsodott fóliaházak mekkora része volt egyáltalán betelepítve őszi vetésű és mostanság betakarításra váró kultúrákkal, salátafélékkel és gyökérzöldségekkel. 

A tagjaink közül ötven termelő fóliáiban tett kárt a január végi szélvihar – mondta az Indexnek Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélkerTÉSZ) elnök-ügyvezetője. A szövetkezet tagjai összesen százhektárnyi fűtött és hideg fóliában gazdálkodnak, továbbá van még mintegy ötvenhektárnyi üvegház is.

Ebből mintegy 4,2 hektárnyit bontott meg a szél, szerencsére csak kevés helyen nyomta meg a fóliavázakat, és csak egy helyen volt betelepítve a növényház

– mondta az elnök. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy jelenleg a tavalyinál ötven, de inkább hetven százalékkal drágább a fólia, amivel borítják a növényházakat, és van, akinek az alig egy éve feltett műanyag borítását tépte le a szél. Egy hétszáz négyzetméterre elég fóliatekercs jelenleg 171 ezer forint, míg korábban mindössze 105 ezer forint volt. Mivel a téesznek, így a tagoknak is szállítási kötelezettségei vannak a fennálló szerződések alapján, létfontosságú, hogy mielőbb pótolják a berendezéseket, és megkezdődhessen a mostanra tervezett növénytelepítés. Ezért azzal segítjük a tagokat, hogy száznapos fizetési haladék mellett hitelkeretet biztosítunk számukra a javításokhoz szükséges anyagok, munkálatok elvégzéséhez – tette hozzá Nagypéter Sándor. Úgy vélte, hosszabb távon pedig a terméktanácsnak kell kezdeményeznie és tárgyalni a biztosítókkal.

Jelenleg ugyanis alig van biztosító, amelyik fóliaházra is kínálna biztosítást, ráadásul a piacon elérhető ajánlatok nagyon drágák a termelők számára. Gubacsi Zoltán szerint míg a fóliákhoz képest hússzoros értéket képviselő üvegházakra még csak-csak kötnek biztosítást, illetve adnak ajánlatot a biztosítók, mivel ott a növényház értéke és a várható termelési érték is jobban fedezi a költségeket, addig a fóliaházakra ez már nem áll. A jelenlegi biztosítási ajánlatokban sokszor akkora a termelőtől kért önrészhányad, hogy a kisebb, akár hektár alatti területen termelőket eltántorítja a biztosításkötéstől. A szélsőséges időjárás ráadásul egyre gyakoribb, ez meg a biztosítók kedvét veszi el hosszabb távon a növekvő kárkifizetés és összege miatt. 

(Borítókép: RuudMorijn / Getty Images Hungary)