Az intézet azt vizsgálta, hogyan vélekednek az euró bevezetéséről az eurózónán kívüli Európai Unió-tagországokban, amelyek kötelezve vannak a valutaunióhoz való csatlakozásra. Ezek az országok Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.

Az adatok alapján a vizsgált hét országban a megkérdezettek döntő többsége úgy gondolja, hogy országa nem áll készen az euró bevezetésére. Magyarországon ugyanakkor ebben a tekintetben az eurózónán kívüli visegrádi országokhoz, így Csehországhoz és Lengyelországhoz képest kevesebben osztják ezt a véleményt a válaszadók.

Ebben a tekintetben a magyar és a visegrádiak válaszadói is helyesen mérik fel országaik felkészültségét. Magyarország az Európai Központi Bank 2020. évi konvergenciajelentése szerint nem felel meg a legfeljebb 1,8 százalékos inflációs és a hatvanszázalékos költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti kritériumnak

– olvasható az elemzésben. 

Magyarországon és a többi visegrádi országban a relatív többség szerint tíz éven belül lesznek tagjai az eurózónának, ugyanakkor a megkérdezettek negyede-harmada szerint ez sohasem következik be.

Noha a közös valuta bevezetését későbbre saccolják a magyarok, nálunk a második legmagasabb azok aránya, akik szerint pozitívan érintené őket az euró bevezetése. 

Az euró bevezetésével kapcsolatban gyakran felvetődő aggodalom az árak emelkedése. Nemzetközi összehasonlításban az látszik, hogy a magyarok aggódnak a legkevésbé ezzel kapcsolatban.

A magyarok jelentős többsége szerint a közös valuta stabilizálná az árakat. A Republikon Intézet szerint ez a vélemény összefüggésben állhat a nemzeti fizetőeszköz értékébe vetett bizalommal, illetve bizalmatlansággal.

(Borítókép:  INA FASSBENDER / AFP)