A GKI Gazdaságkutató Zrt. nemrég megbecsülte a 2019-es és 2020-as évre is a magyarországi települések egy főre jutó vásárlóerejét, amihez a NAV és a KSH adatsorait használta fel.

A kutatóintézet által készített ábrákból kiderül, hogy a járványválság fokozta a települések közötti életszínvonalbeli különbségeket.

A GKI által készített ábrából kiderül, hogy a kétmilliós átlagnál magasabb vásárlóerejű települések a budapesti agglomerációban, az északnyugati térségben, valamint a megyei jogú városok és a nagyobb vidéki gazdasági erőközpontok környékén koncentrálódnak.

Az átlagnál alacsonyabb települések a dél-dunántúli, az észak-magyarországi és a keleti határszéleken vannak.

A GKI adatai kiderül, hogy az egy főre jutó vásárlóerő 97 településen nagyon, míg 740 településen jelentősen az átlag alatt volt. Összesen 131 településen volt jelentősen az átlag felett, a többi település pedig az átlag környékén volt.

A kutatóintézet a 2019-es adatok felhasználásával azt is megvizsgálta, hogy a járvány előtti évhez képest a települések egy főre jutó vásárlóereje hogyan alakult 2020-ra, a változásokat a GKI színkódok segítségével jelölte a térképen.

Mindebből az derül ki, hogy Budapest és az agglomeráció nagy része, valamint az alföldi mezőgazdasági fókuszú térségek vásárlóereje gyakorlatilag stagnált.

De megfigyelhető, hogy Debrecen, Nyíregyháza és Jászberény térségében is emelkedett az életszínvonal, míg az egyébként is alacsonyabb vásárlóerejűnek számító dél-dunántúli, észak-magyarországi és keleti határszéli településeken csökkent is – derül ki a GKI kutatásából, amelyet a Portfolio ismertetett.