Jövő év közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványait – derül ki az Eurostat dokumentumából. A hivatal látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy már 2020 végére ígérték az időközben egyetlen egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a járványhelyzet miatt elmaradt.
A magyar statisztikai hatóságok arról tájékoztatták az Eurostatot, hogy 2020 végéig tervezik megszüntetni az MNB alapítványait és azok leányvállalatait. Az általuk kezelt eszközök pedig közvetlenül a jegybank mérlegébe kerülhetnek – olvasható az Eurostat legfrissebb EDP-jegyzőkönyvében. Az európai statisztikai hivatal munkatársai még tavaly májusban jártak Magyarországon, hogy a vitás kérdésekről és a további lépésekről egyeztessenek, erről adtak ki most egy összefoglaló jegyzőkönyvet.
A jegyzőkönyv szerint a magyar hatóságok is elismerték tavaly, hogy a tervek szerint nem ment végbe a jegybanki alapítványok felszámolása, a járványhelyzet miatt ezt elhalasztották 2023 közepéig. Vagyis másfél éven belül megszűnhetnek az MNB alapítványai. A jegybank korábban semmit nem kommunikált erről, még az eredetileg kitűzött határidőről sem, holott a jelek szerint évek óta tervezik az alapítványok bezárását.
Az MNB még 2014-ben hozott létre eredetileg hat Pallas Athéné-alapítványt, amelyek azóta több lépcsőben összeolvadtak. Így ma már csak egy ilyen szervezet működik Pallas Athéné Alapítvány néven. Az alapítvány vagyonát az Optima Befektetési Zrt. kezeli, ez a vagyon 2021 végén 280,6 milliárd forintot tett ki.
Az alapítvány legfrissebb beszámolója szerint eredetileg 266,4 milliárd forintos vagyont juttatott az MNB nekik, ezt tudták az elmúlt években gyarapítani. Az alapítvány és az általa alapított gazdasági társaságok 257,4 milliárd forintot befektetési jegybe, 4,5 milliárd forintot ingatlanba, 5,9 milliárd forintot bankbetétbe, 12,8 milliárd forintot pedig vállalati kötvényekbe fektettek be.
Az alapítvány a neki juttatott vagyont köteles megőrizni, nem költheti el, csak a befektetés hozamait használhatja fel működéséhez. Az így keletkezett hozamból a Pallas Athéné Alapítvány az elmúlt években elsősorban oktatási, tudományos tevékenységeket támogatott, és könyveket adott ki.
A jegybanki alapítványok kapcsán évek óta volt vita a magyar hatóságok és az Eurostat között, az EU statisztikai hivatala már 2018-as publikációjában azt hangsúlyozta, hogy az alapítványokat és cégeiket az államháztartási körön belülre kellene sorolni. A vita elsősorban abból eredt, hogy az alapítványok alapításukkor vagyonukat (többnyire) állampapírba fektették, amit aztán az EKB felől érkező felszólítás hatására 2016 októberétől fokozatosan leépítettek. 2017 őszén Mario Draghi EKB-elnök egyenesen kötelezettségszegési eljárással fenyegette Magyarországot, ha tilalomba ütközőként értékelik az MNB tevékenységét.
Az európai jegybank az uniós alapszerződés 123-as cikkelyére hivatkozva vizsgálta az MNB tevékenységét, ami szerint a jegybankok nem vásárolhatnak állampapírt az elsődleges piacon. Az állampapírok kérdése már több mint öt éve nem aktuális, hiszen 2016 októberében bejelentették, hogy eladják portfóliójukat az alapítványok. Az Eurostat ugyanakkor szintén 2016-ban kezdett vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a gyanújuk szerint az MNB bizonyos tevékenységeket a kormány nevében végzett. Éppen ezért tartották indokoltnak, hogy az alapítványok az államháztartási körön belülre kerüljenek – írja a Portfolio.
(Borítókép: A Pallas Athéné Alapítványok, az Optima Befektetési Zrt., a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. székházának bejárata 2020. március 14-én. Fotó: Róka László / MTI)