Index Vakbarát Hírportál

Hihetetlen pénzekért adták-vették tavaly a cégeket

2022. február 11., péntek 18:14

Globális, európai és magyar rekord is született a vállalatfelvásárlási piacon. Magyarországot érintő megaügyleteket is hozott az év.

Számos rekordot megdöntött a tavalyi év a vállalatfelvásárlási és -összeolvadási piacon: globálisan a 2018. évi rekordot haladta meg 48 százalékkal, Európában 14 éve nem látott értéket hoztak az M&A-tranzakciók, Magyarországon pedig mindössze 100 ügyletből sikerült 1,676 milliárd dolláros forgalmat bonyolítani, ami a 2020-ban realizált 1,133 milliárd dollárhoz képest 48 százalékos növekedést jelent – derült ki az Allen & Overy Kádár Ügyvédi Iroda sajtótájékoztatóján. Sahin-Tóth Balázs, a budapesti iroda vezető ügyvédje szerint 2022-ben is folytatódik a növekedés, óvatos becslések szerint is legalább 20 százalékos bővülés várható ezen a piacon mind hazánkban, mind globálisan.

A magyar vállalatfelvásárlási piac trendjeit alapvetően fenntarthatónak látja az iroda, mivel illeszkednek a globális folyamatokba, azaz elsősorban a techszektor és az élettudományok a húzóágazat – közölte az Index érdeklődésére Sahin-Tóth Balázs. Magyarország továbbra is erős szakképzett informatikusokban, akik iránt világszerte nagy a kereslet. Az innovatív K+F terén is jelentős magyar eredményeket várunk, ami többek között a megnövekedett vállalatfelvásárlási aktivitásban is le fog csapódni – tette hozzá. Emellett felértékelődnek a fenntarthatóságot és az ESG-szempontokat szem előtt tartó vállalatok, fejlesztések az intézményi befektetők szemében. 

Várakozásaik szerint a 2022-re prognosztizált piacbővülés jelentős része, akár 90 százaléka is piaci alapú lehet.

Az egyre szaporodó magántőkealapok hatását részben a kínálatbővítésben és a piacélénkítésben látja a magyar M&A-piacon, ennek eredményeképpen pedig az eladók a vonzó céltársaságokat várhatóan magasabb vételáron adhatják el, illetve az eladók és a céltársaság számára vonzóbb feltételekkel (pl. kisebb szavatossági felelősség mellett) vonhatnak be tőkét a közös vállalatokba.

A hazai M&A-tranzakciók előkészítésében és lebonyolításában is közreműködő ügyvédi iroda szerint kockázatot a magyar piacon jelenleg az a bizonytalanság teremt, amely a Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium tranzakcióengedélyezési gyakorlatában mutatkozik, amikor külföldi tulajdonszerzéséről van szó. Igaz, a határon átnyúló tranzakcióknál világszerte vannak értékesítést korlátozó szabályozások különféle okokból – az amerikai–kínai kereskedelmi háborútól kezdve a járvány miatt meggyengült szektorok vállalatait az ellenséges felvásárlásoktól védő szabályozásokig bezárólag –, szóval ez nem magyar sajátosság – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Sahin-Tóth Balázs. Részben ezzel is magyarázható, hogy globálisan jelentősen felértékelődik a W&I-biztosítások iránti igény. A vállalatfelvásárlási és ingatlantranzakciós ügyleteknél a szavatossági és jótállási igények biztosítása azért előnyös, mert ez egy olyan pénzügyi felelősségbiztosítás, amely a felvásárlási folyamat lezárultát követően lép az eladó helyére a vevő esetleges igényei, követelései teljesítésére. Vagyis probléma esetén egy biztosító vállal felelősséget a szerződés teljesülésére, így elkerülhető a pereskedés.

A magyar piacra visszakanyarodva úgy vélte: az eladókat és a vevőket is elbizonytalanítja, hogy nem egyértelmű a szabályozások és a tárcák eljárási gyakorlata alapján, hogy mikor melyikhez kell engedélykérelmet beadni. De az Aegon magyarországi leányvállalatának értékesítését is negatív példaként említette, ebben az ügyben az eladót képviselve jelenleg perben is állnak a kormánnyal. Ismeretes, hogy egy óriási, mintegy 830 millió euró (950,4 millió dollár) értékű ügylet keretében a holland biztosító értékesítette volna magyarországi, lengyelországi, romániai és törökországi biztosítási, nyugdíj- és vagyonkezelési üzletágát a Vienna Insurence Groupnak (VIG), azonban a magyar érdekeltségek értékesítését egy szűkszavú nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozással megvétózta a Belügyminisztérium. 

A társaságok közigazgatási bíróságon támadták meg a BM határozatát, kérve, hogy a bíróság semmisítse meg azt, és kötelezze új eljárás lefolytatására a tárcát, amelyben részletes indokot ad arra, mitől lenne ez az ügylet nemzetbiztonsági kockázat. Jelenleg a Kúrián jár az ügy, miután az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság BM-határozatot helybenhagyó ítéletét megfellebbezték a vállalatok, kifogásolva, hogy az elsőfokú eljárásban minősített adatokra hivatkozva érdemben nem indokolta döntését a szaktárca. Hogy a sztori még bonyolultabb legyen, időközben a magyar állam és a VIG aláírt egy egyetértési nyilatkozatot arról, hogy az állam 45 százalékos tulajdonrészt szerezhet a VIG tulajdonában lévő Union, illetve a megvenni kívánt Aegon Biztosítókban. Amennyiben erről megszületne a felek között a végleges megállapodás, akkor maga a per okafogyottá válna, mivel vélhetőleg egy új engedélykérelmet adna be a VIG a Belügyminisztériumba. 

Szárnyal a globális felvásárlási piac

Az Allen & Overy globális M&A Insights jelentése szerint nagyon mozgalmas évet zárt a piac világszerte. A tranzakciók összértéke meghaladta az 5800 milliárd dollárt, ami 64 százalékkal magasabb a 2020-ban realizáltnál, és 48 százalékkal haladja meg a korábbi, 2018-as rekordot. A növekedést a technológiai szektor húzta, itt a tranzakciós érték – most első ízben – meghaladta az 1000 milliárd dollárt, ami 71 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Ez a szektor adta érték szerint a globális M&A-ügyletek 20, volumen szerint pedig 22 százalékát. Lényegében a szektor minden szintjén voltak ügyletek a szellemi tulajdonukért és innovatív termékeikért felvásárolt kis start-upoktól kezdve egészen a piaci részesedésbővítésért indított megaügyletekig. 

Jellemző trend világszerte, hogy a különféle digitális szolgáltatásaik fejlesztésének finanszírozását a korábban kiépített infrastruktúrájuk értékesítésével teremtik elő a telekommunikációs vállalatok. Az eladott hálózatokat, adótornyokat, adatközpontokat pedig kifejezetten a digitális infrastruktúrára szakosodott befektetők üzemeltetik tovább. A technológiai vállalatok készpénzigénye óriási, amit az is jól mutat, hogy forrásgyűjtésben is rekordot döntöttek ezek a cégek. 

Európában a Refinitiv adatai szerint az M&A-ügyletek összértéke 2021-ben megközelítette az 1419 milliárd dollárt, amely 20 125 tranzakcióból adódott össze, és ezzel egy 14 éves rekord dőlt meg. Noha a Brexit miatt az Egyesült Királyság relatíve olcsó befektetési lehetőségeket kínált, és ezzel tranzakciószámban és összértékben is az első helyezett lett, a legnagyobb értékű európai M&A- ügylet mégis a Stellantis létrejöttét eredményező Fiat Chrysler Automobiles és a francia PSA Group (korábbi nevén Peugeot Citroën) 50 milliárd dolláros fúziója volt. 

Közép-Kelet-Európában is jelentős tranzakciókra került sor 2021-ben, ahol az M&A-tranzakciók összértéke meghaladta a 32,1 milliárd dollárt, a tranzakciók száma pedig 1343 volt. Ebben a térségben a technológiai, a pénzügyi szolgáltató szektor, valamint az infrastruktúra- és energiaszektor ügyletei uralták a piacot. 

(Borítókép: Shutterstock)

Rovatok