Utoljára 2007 augusztusában volt ennél magasabb az infláció Magyarországon, közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A pénzromlás üteme az elemzői várakozásokat is meghaladja. Decemberhez képest 1,4 százalékkal nőttek az árak, a benzinárstop ellenére is. Az elmúlt egy évben egyébként az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Januárban átlagosan 7,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatsorából. Legutóbb 2007 augusztusában volt magasabb az infláció.
Ez az elemzői várakozásokat is bőven meghaladta.
Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára 10,1 százalékot ugrott egy év alatt, 2021 januárjához képest. Ezen belül
A járműüzemanyagok ára 22,5 százalékkal drágult, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 17,1 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,7, ezen belül a dohányáruk 10,0 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért 8,2 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 5,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.
2021 decemberéhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,0, ezen belül az étolaj 8,6, a liszt 7,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 6,9, a kávé 6,5, a sajt 5,8, a baromfihús 5,0, a száraztészta 4,4, a tej 3,6, a péksütemények 3,5, a cukor 3,4 százalékkal lett drágább.
A szeszes italok, dohányáruk ára 1,2, ezen belül a szeszes italoké 2,3 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,0, ezen belül a használt személygépkocsik 1,6, az újak pedig 1,3 százalékkal drágultak.
A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett a KSH adatsora szerint.
Ez abból adódik, hogy a novemberben bevezetett benzinárstop azt lehetővé teszi, hogy lefelé eltérjenek az árak a 480 forintos hatósági ártól. Márpedig a KSH nyers adataiból az látszik, hogy a benzin novemberi 498 forintos, illetve a gázolaj 504 forintos átlagára után a 95-ös benzin átlagosan 472 forint volt decemberben, míg januárban 478, a gázolaj 474 forint volt decemberben, januárban pedig már 479. A benzinársapka miatt februárban még ha feljebb is mennének az árak – mivel a nemzetközi nyersolajárak, a WTI, és a Brent is emelkedtek –, az árindexben már csak kis hatása lesz a 480-ra való emelkedésnek, mivel a gyakorlatban a kutak 479-nél megálltak – véli Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás díja 3,3, az autópálya, gépkocsikölcsönzés, parkolás díja – az autópályadíjak emelésének hatására – 2,8 százalékkal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,7 százalékkal kevesebbe kerültek.
A januári inflációs mutató 7,9 százalékon alakult, ami érdemben felülmúlta az előzetes várakozásunkat. Mi – nagy bizonytalanság mellett – pár tizedpont növekedésre számítottunk a decemberi 7,4 százalékhoz képest, de az elemzői konszenzus 7,4 százalék volt, így a piacot komoly negatív meglepetésként érte az adat – mondta az Index érdeklődésére Kiss Péter. Előrejelzésük szerint a következő egy-két hónapban a jelenlegi szintek közelében maradhat az infláció, majd a második negyedévtől lassú csökkenés kezdődhet.
A fokozódó negatív bázishatások miatt az év közepétől gyorsuló ütemben fékeződhet az áremelkedés üteme, ám az év végén még így is az MNB 3 százalékos célja fölött ragad az infláció. A megjelent adat tovább növelheti a kamatemelési várakozásokat, mivel az MNB-nek a korábban vártnál magasabb kamatpályára lesz szüksége az infláció visszafogásához – tette hozzá Kiss Péter.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)