Munkába állt az első elektromos konténerszállító kamion a döntően konténeres vasúti szállítmányozással foglalkozó METRANS Csoport csepeli intermodális terminálján.
„Egyre többször igénylik az üzleti partnereink, hogy ne csak a terminálig, de egészen a telephelyükig szállítsuk el az általuk megrendelt konténereket, és a cégcsoport karbonsemleges áruszállítással kapcsolatos törekvéseihez is illeszkedik, hogy elektromos meghajtású konténerszállító kamionnal bővítjük a szolgáltatásainkat, közúti szállítmányozópartnerünk, a WIN Capital bevonásával” – indokolta a döntést Kiss Péter, a nemzetközi METRANS Csoport elnök-igazgatója.
A cég a német Hamburger Hafen und Logistik AG leányvállalata, cégcsoport szinten pedig komoly erőfeszítéseket tesznek a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentéséért: elektromos és hibrid hajtású mozdonyokkal igyekszik kiváltani a dízelmozdonyokat, vontatási energiaigényének jelentős részét pedig zöldárammal biztosítja. A fennmaradó szén-dioxid-kibocsátását pedig nemzetközi emissziócsökkentő beruházásokkal hozza egyensúlyba a vállalatcsoport.
2021-ben ezekkel az intézkedésekkel 45 ezer tonna szén-dioxid légkörbe juttatását előzték meg. A csepeli mellett idén egy zalaegerszegi intermodális terminál építésébe kezdő METRANS további környezetbarát fejlesztéseket tervez, egyebek között elektromos kamion-töltőállomások létesítését.
A most bemutatott 40 tonnás kamion alapvetően egy átalakított hagyományos dízelüzemű DAF XF Super Space Cab, amelyet egy 150 kW névleges teljesítményű frakvenciaszabályozott aszinkronmotor hajt, és 6 darab lítium-vasfoszfát akkumulátor biztosítja hozzá az energiát. A jármű saját tömege az átalakítást követően 130 kilogrammal nőtt, és egy teljes töltéssel mintegy 200 kilométer megtételére képes. Fedélzeti töltő berendezése 400 voltos, 64 amperes egyenárammal 5 óra alatt tölti fel teljesen az akkumulátorokat, de egy gyorstöltőnél 2 óra alatt is menetkész lehet. A jármű tényleg halk, de a magyar utak állapota mellett a szállított konténer zörög annyira, hogy a gyalogosok felneszeljenek a közeledtére.
A nyerges vontató elektromos hajtásúvá alakítása mintegy 100 millió forintos beruházást igényelt, a munkákat egy debreceni cég végezte – mondta Szemerey Loránd, a WIN Capital Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. Összevetésképp, a hagyományos hajtású kamionok jelenleg 30-40 millió forintba kerülnek. Az alapvetően logisztikai fókuszú vagyonkezelő társaság az idén és jövőre 18 átalakított kamiont helyezne forgalomba. Úgy vélik, hogy a tehergépjármű-gyártók saját fejlesztésű elektromos kamionjaival is versenyképes lehet az általuk kínált szolgáltatás, mivel információk szerint a nagyobb számban 2023-ra ígért gyártói márkás nyerges vontatókat többnyire 100 millió forint körüli listaáron tervezik piacra vinni.
A hagyományos dízelüzemű kamionok hatótávjához képest valóban kisebb futásteljesítményű járműveket alapvetően az EU közlekedést zöldítő törekvéseihez illeszkedően, a vasúti szállítmányozáshoz ráhordó áruszállításhoz tartják ideálisnak. Elsősorban a főváros agglomerációjában jár majd a prototípusjármű, és később is inkább belföldi fuvarokhoz használjuk majd – mondta az Index érdeklődésére Szemerey Loránd. A beruházás megtérülését lényegében a következő egy évben a karbonsemleges jármű üzemeltetése, fuvarszervezése során megszerzendő tapasztalatok értéke biztosítja majd. Jelenleg az elektromos kamionos szállítmányozás még gyerekcipőben jár, hiányzik a szükséges infrastruktúra is, de az akkutöltöttséghez igazított fuvarszervezési tapasztalatok is.
Persze a hagyományos szállítmányozásban is akadnak idén bőven olyan körülmények, amelyek megnehezítik a fuvarszervezést. Mivel a tengeri szállítmányozás még mindig káoszban fuldoklik – és csak remélni tudják az ágazatban, hogy 2023-ra végre normalizálódik a helyzet –, ezért sokszor az Európában belüli vasúti szállításban is akadnak fennakadások. Kiss Péter elmondása szerint, míg korábban egyhetes időablak mellett tervezték a tehervonatok rakodását, ez most kéthetesre nőtt, ráadásul előfordul, hogy a hajók, vagy a kirakodás késése miatt akár naponta újra kell rendezni a szerelvényeket.
Csak az emiatti szervezés 40 százalékkal emelte a költségeket, erre jön még rá a villamosenergia-árak elszállása Európa-szerte. Magyarországon például közvetlenül karácsony előtt derült ki, hogy 92 forint/kWh-ról 160 forint/kWh fölé emelik a vontatási energia árát a vasúti szállítmányozóknak. Mivel általában októberben köt éves szerződéseket az ágazat a megrendelőkkel, ezért egyelőre ezt az általuk kigazdálkodhatatlannak tartott költségemelkedést még nem tudták elismertetni a partnereikkel. Azt is nonszensznek tartják az ágazatban, hogy jelenleg a dízelvonatokkal olcsóbb szállítmányozni, mint a környezetbarátabbnak tartott villanymozdonyokkal.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)