Az intézet a NAV adatai alapján elemezte azt, hogy miként alakult a tőkebevételek helyzete Magyarországon a koronavírus-járvány első évében. Közleményük szerint az osztalékból, árfolyamnyereségből vagy tartós befektetésből származó jövedelem visszaesésének oka feltehetően a járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt. 

Az egy tőkésre jutó átlagos jövedelem adózás után 6,75 millió forintot tett ki tavalyelőtt, miközben a nettó éves átlagkereset ekkor 3,2 millió forint volt – írták, hozzátéve: az összes tőkejövedelem 78 százalékát a legfelső 11 százalék, 30 ezer ember birtokolta, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihettek haza 2020-ban.

A tőkejövedelmek 35 százaléka Budapesten keletkezett, ezt követi Pest megye 16 százalékkal, majd Hajdú-Bihar megye 5,5 százalékkal, míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1 százalék alatti a részesedése. Az egy lakosra jutó tőkejövedelmek szempontjából

Felcsút a második lett 5,7 millió forinttal, miközben a harmadik helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót végzett az egy lakosra jutó 2,8 millió forintos értékkel. A főváros esetében az V., a XII. és a II. kerület teljesített a legjobban egy lakosra jutó tőkejövedelmek szempontjából (1,6; 1,5 és 1,1 millió forinttal egy főre jutóan).

A GKI szerint a 2019-es évi adatokhoz képest a tőkések száma minden településtípuson csökkent 11–12 százalékkal. Ezzel ellentétben az egy tőkésre jutó jövedelmek a községeket leszámítva minden településtípus esetén több mint 20 százalékkal növekedtek.

Az elemzők szerint a fenti adatokból arra lehet következtetni, hogy a koronavírus-járvány által okozott nehéz gazdasági környezetben a leggazdagabb tőkések még gazdagabbak lettek, míg a szegényebb tőkések vagy nem jutottak nyereséghez, vagy nyereségüket újra befektették a cégükbe.

(via MTI)