A Tesla vezére szerint a különböző kijelentéseinek indokolatlan vehemenciával járnak utána a szabályozó hatóságok, pusztán mert kormánykritikát fogalmaz meg, emiatt perel.
Elon Musk azon kevés milliárdos egyike, aki napi szinten osztja meg gondolatait a közösségi médiában, különösképpen a Twitteren. Régóta folyik a harc közte és az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) között, alapvetően a tweetjei miatt. Tagadhatatlan, hogy a megosztásainak tipikusan nagy a visszhangja, és ez egyes részvények mozgásán is gyakran érezhető volt. Kérdés azonban, hogy ez mennyire fér bele a piaci manipuláció kategóriájába.
Pénteken Musk beperelte a SEC-et, mert szerinte a valódi probléma nem a szavainak piacra gyakorolt hatása, hanem sokkal inkább az, hogy alkalomadtán élesen kritizálja az Egyesült Államok kormányát. A keresetben úgy fogalmaznak, hogy
a SEC „rendkívüli erőfeszítéseket” tesz a Tesla folyamatos megfigyelésére annak érdekében, hogy okot találjanak a szólásszabadság „jegelésére”.
A két fél viszálya 2018-ban éleződött ki, amikor a SEC egy összesen 40 millió dolláros bírságon túl arra kötelezte Muskot, adja föl elnöki pozícióját 3 évre, és biztosítson lehetőséget arra, hogy felügyelhetőek legyenek a cégét érintő megosztásai. A büntetést az után szabták ki, hogy az év augusztusában követőit arról kérdezte, magánvállalattá alakítsa-e a Teslát, azt kommunikálva, hogy megvan hozzá a tőke, és ezzel egy rövid időre felnyomta a Tesla-részvények értékét.
A SEC azóta is rendszeresen előveszi Muskot, mivel szerintük nem tesz eleget a megállapodásuknak. Novemberben például beidézték a cég képviselőit egy meghallgatásra, hogy arról faggassák őket, milyen folyamat mentén ellenőrzik Musk tweetjeit, aki ez idő tájékán arról kérdezte követőit: eladja-e Tesla-részvényeinek 10 százalékát.
Az akkori több mint 60 millió követőjéből 3 és fél millióan szavaztak, és mintegy 60 százalékuk szavazott igennel, ami a Tesla-papírok 7,5 százalékos zuhanását eredményezte. Hasonló következményei voltak egy 2020-as tweetjének, ahol egyszerűen csak annyit írt ki: „a Tesla árfolyama túl magas szerintem.” Ezzel egy csapásra 13 milliárd dollárra csökkentette vállalkozásának piaci becsült értékét, és további 3 milliárddal saját részvényei értékét.
Ami a kormánykritikáját illeti: Musk több ízben kritizálta például a SEC-et, azt állítva, hogy senki nincs, aki rendesen felügyelné az ügynökség működését, de az Egyesült Államok elnökébe, Joe Bidenbe is beleszállt, amiért nem fejezte ki elismerését a SpaceX vagy a Tesla munkássága iránt. Musk konkrétan egy „emberi formát öltő dohos zokninak” nevezte Bident, miután az említeni is elfelejtette a Teslát egy kifejezetten az elektromos autók jövőjéről szóló tweetjében.
A BBC James D. Cox professzort kérdezte a témában, aki többek között értékpapírokkal foglalkozik, és vállalati jogot oktat az amerikai Duke Egyetemen.
Cox szerint jogosan lép föl a SEC, nem a „bohóckodása” érdekli őket, hanem az, hogy rendszeresen semmibe veszi a kiszabott bírósági határozatot.
A nyilvános vállalatok vezetőségi tagjainak ugyanis a vállalati etikán túl a törvény is előírja, melyek azok a bizalmasan kezelendő információk, amelyeket már nem oszthatnak meg nyilvánosan.
(Borítókép: Elon Musk. Fotó: JIM WATSON / AFP)