Az ételrendelések mellett az otthoni főzést és az egészségesebb, fenntarthatóbb étrend iránti érdeklődést is felpörgette a pandémia, amire az élelmiszeripar is reagál. A fogyasztói trendek alapján növekszik a teljes értékű növényi alapú megoldásokat keresők száma, akik olyan készételeket preferálnak, amelyben a zöldségek, a hüvelyesek és a gabonafélék egyaránt szerepelnek, illetve gyorsan és könnyen elkészíthetők.
A Magyarországon döntően alapzöldségek – csemegekukorica, zöldborsó, bab – jellemzően termeltetésével és feldolgozásával foglalkozó Bonduelle kibocsátása például az elmúlt 4 évben folyamatosan növekedett, emellett a piaci igényekhez és a francia anyavállalat fenntarthatósági stratégiájához igazodva egyre bővül a zöldborsó mellett más hüvelyes növények – jellemzően a babfélék és a csicseriborsó – termeltetése, felvásárlása és feldolgozása is a magyar üzemekben. Persze amennyire azt a körülmények megengedik, mivel sokkal több öntözött területre lenne ehhez szükség, márpedig ezekért éles verseny folyik a feldolgozóipar és a vetőmagtermesztő vállalkozások között – derül ki a cég által az Index érdeklődésére megküldött válaszaiból.
Márpedig a feldolgozóipari igényeket az egyre szélsőségesebben alakuló időjárás miatt szerződéses viszony megkövetelte biztonsággal jellemzően csak öntözött területeken gazdálkodva lehet teljesíteni. A hazai, 2021-ben több mint 18 ezer hektáros zöldborsó, 38 ezer hektáros csemegekukorica vetésterület túlnyomó részét öntözik. A zöldbab vetésterülete egyébként 2015 óta folyamatosan csökken: 2098 hektárról tavalyra 1406 hektárra zsugorodott, részben az időjárási kihívások, részben a nagyüzemi vetésszerkezetek gabonafélékre és ipari növényekre egyszerűsödése miatt. A KSH adatai szerint 2020-ban már nem is vetettek babot Magyarországon, noha 2019-ben még mintegy ezer hektáron termelték. Ezért a lencséhez hasonlóan a bab is leginkább importból jut el a magyar fogyasztókhoz.
A Bonduelle egyébként mintegy 15 ezer hektáron termeltet zöldségeket Magyarországon, ebből 8 ezer hektárnyi a csemegekukorica és 5-6 ezer hektárnyi a zöldborsó. Jellemzően a meglévő partnerek bővítik egyéb hüvelyes növényekkel a vetésszerkezetüket – mondta az Index érdeklődésére Szirbek András, a Bonduelle Magyarország kereskedelmi és marketingigazgatója az új termékkörhöz kapcsolódó életmódprogramot bemutató sajtótájékoztatón. A Bonduelle szerint egyébként lenne jövője Magyarországon a hüvelyes növények nagyobb területen való termelésének is, mivel egyrészt lenne megfelelő mennyiségű öntözővíz (és persze évek óta szeretné az agrártárca is támogatásokkal ösztönözve bővíteni az öntözött területek nagyságát), és feldolgozói oldalról az üzemeik is készen állnának ezek fogadására technológia és szakértelem oldaláról is.
Magyarországon egyébként a konzervzöldségek piacának felét nagyjából a kiskereskedelmi láncok saját márkás termékei teszik ki, a másik felében pedig egyértelműen piacvezető a Bonduelle, saját bevallása szerint értékben akkora, mint az összes többi piaci márkáé együttesen. A gyorsfagyasztott zöldségek piacán – itt 60-70 százalékos a kiskerláncos saját márkák piaci részesedése – pedig a későbbi piacra lépés miatt egyelőre a három piacvezető márka egyikévé sikerült felküzdeniük magukat.
Az anyavállalat tavaly ősszel dobta piacra Európában a növényi alapú étrend népszerűsítésével kapcsolatos törekvései jegyében a Good Lunch termékcsaládot – ami lényegében zöldségekből, hüvelyes növényekből, gabonafélékből és magvakból álló, mikrózható készétel. Február közepétől pedig – a hüvelyes növények február 10-i világnapjához igazítva – útjára indított egy 10 részes podcast-sorozatot, amelyben Tatár Csilla televíziós műsorvezető beszélget több terület ismert szakértőjével többek között az egészséges, tudatos életmód, a növényi alapú tudatos táplálkozás, a testi-lelki harmónia és a fenntarthatóság kérdéseiről. A cég közlése szerint tervezik, hogy az alapzöldségekből, ízesített, szószos babokból álló termékportfóliót bővítve a Good Lunchhoz hasonló terméket itthon is gyártsanak, azonban ezt egyelőre egész Európában csak egy gyár készíti, Olaszországban.
A Bonduelle 50 étterem bevonásával, az étlapok elemzésével és a fogyasztók megkérdezésével készített felméréséből az is kiderült, hogy egyrészt a hazai vendéglátóegységek húsmentes ételkínálata egyhangú és unalmas: kimerül a rántott sajt, rántott és grillezett zöldségek, húsmentes levesek körében. Hüvelyes növényt pedig leginkább a hagyományos magyaros ételek esetében érdemes keresni: bablevesek, egy-két rakott étel esetében van esély ilyet rendelni, holott ennél jóval izgalmasabb receptek is akadnak éttermi felhasználásra is.
Másrészt fogyasztói oldalról is van visszafogottság, ismerethiány: a megkérdezettek fele csak otthon fogyaszt hüvelyeseket, míg mintegy 40 százalékuk étteremben is szívesen kér ilyen ételeket. Mivel azonban egyszerűbb, megszokott, mindennapi ételekre asszociálnak, ha hüvelyes növényekről van szó, ezért nem is rendelnek ilyet, már ha egyáltalán elmennek egy étterembe. Lássuk be, nem gyakori, hogy egy jó babfőzeléket rendeljen valaki, hacsak nem munkahelyi menzáról van szó. De még ott is megfontolják az emberek, mert a gyakorlati tapasztalat az, hogy sokszor nem jól vannak ezek elkészítve. És persze örök visszatartó erő az éttermi rendelésnél a puffadással, gázképződéssel kapcsolatos ódzkodás is. Erre egyébként azt mondja Szabó Adrienn dietetikus, hogy a hüvelyes növények rendszeres fogyasztásához alkalmazkodik az emésztőrendszer, ezért egy idő után elmúlik a puffadás. Viszont azok az összetett rostok, amelyek ezt jelenséget okozzák, élettanilag nagyon is hasznosak, épp ezért éri meg a fogyasztásukkal vesződni.
A vendéglátóhelyeken a zöldborsó a legnépszerűbb, ami elsősorban a népszerűbb köreteknek (pl. rizibizi), leveseknek (például borsóleves) és az elsősorban zöldborsó felhasználásával készült húsos raguknak köszönhető. Ha a borsófogyasztást a teljes magyarországi lakosságra vonatkoztatjuk, a zöldborsó népszerűsége már korántsem ennyire egyértelmű: vendéglátóhelyeken mindössze a vendégek egyharmada választja a borsót, míg csupán 25 százalék azoknak az aránya, akik zöldbabot, lencsét, tarka-, vörös- és vesebabot, valamint sárgaborsót is fogyasztanak az éttermekben.
(Borítókép: Dolgozó válogatja a kukoricacsöveket a Bonduelle Central Europe Kft. gyárában, Békéscsabán 2020. szeptember 21-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)