Amikor az Oroszországot büntető nemzetközi szankciókról esik szó, gazdasági atombombaként emlegetik a SWIFT-rendszert, amely lényegében a teljes nemzetközi utalási hálózatot jelenti. A SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) egy bankközi hálózat, amely a szolgáltatások rendkívül széles palettáját biztosítja: számláról számlára történő átutalások, elszámolások, devizapiaci és értékpapírügyletek, beszedési megbízások szerepelnek a repertoárban. Bár 1977-ben hozták létre a túlságosan lassúnak és megbízhatatlannak ítélt telexhálózat kiváltására, sem az internet, sem más, jobb megoldás nem született, lényegében megkerülhetetlen a pénzügyi világban.

Működését az Egyesült Államok, Japán és Európa központi bankjai felügyelik, a három fél pedig mind elítélte, hogy Oroszország csütörtökön teljes inváziót indított Ukrajna ellen, mind kőkemény válaszcsapást ígértek Oroszországgal szemben. Teljesen logikusnak tűnik, hogy egy ilyen agressziós cselekedetet azzal torolnak meg, hogy kidobják a SWIFT-ből az összes orosz bankot és egyéb fizetési szolgáltatót.

Boris Johnson brit miniszterelnök nagyon erősen szorgalmazza, hogy Oroszországot zárják ki a fizetési rendszerből, ami súlyos csapást jelentene az ország bankjaira és a határain kívüli kereskedelemre való képességére – írja a Financial Times. Lényegében a cserekereskedelem szintjét jelenti ez a modern világban: az orosz fél nem tudna nemzetközi kereskedelmi ügyletekben részt venni, miközben fontos lenne ez számára, mert a legnagyobb nyersanyagexportőr, bevételei nagy része ebből származik.

Olaf Scholz német kancellár azonban csütörtökön figyelmeztette Johnsont, hogy országa nem támogatna egy ilyen drámai lépést, és a szankciótárgyalásokhoz közel álló tisztviselők szerint az EU sem. Egy német tisztviselő nem kívánt nyilatkozni, csak annyit mondott, hogy „minden lehetőség még mindig az asztalon van”.

Az LSMV.lv litván közszolgálati média szerint a balti államok is teljes erővel azon vannak, hogy átverjék a lépést az EU-s vezetőkön. Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter, Eva Maria Liimets észt külügyminiszterrel, valamint Gabrielius Landbergis litván külügyminiszterrel együtt közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben követelik a SWIFT-kizárást az oroszok esetében.

A Reuters szerint más uniós tagállamok is vonakodnak egy ilyen lépéstől, nemcsak a németek, mert bár ez keményen érintené az orosz bankokat, az európai hitelezők számára megnehezítené a pénzük visszaszerzését, és Oroszország egyébként is alternatív fizetési rendszert épít ki.

„Jelenleg a sürgősség és a konszenzus a legfontosabb prioritás” – mondta egy uniós diplomata a hírügynökségnek, hozzátéve, hogy ebben a szakaszban ez azt jelenti, hogy nem szabad lépni a SWIFT-rendszerrel kapcsolatban, mert ennek széles körű következményei lennének Európában is. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) adatai azt mutatják, hogy az oroszországi külföldi bankok közel 30 milliárd dolláros (nagyjából 9990 milliárd forintos) oroszországi kitettségének oroszlánrészét az európai hitelezők birtokolják.

Joe Biden amerikai elnök, bár konkrétan nem mondta ki, de többször utalt arra, hogy levágják a SWIFT-ről az oroszokat. Tanácsadói korábban azt mondták, hogy ez nem biztos, hogy jó eszköz, mert egy ilyen lépés valószínűleg súlyos károkat okozna az európai gazdaságoknak és az egyszerű orosz emberek hétköznapi megélhetésének, amitől a kormányzat eddig idegenkedett. Helyette a megvitatott, de el nem fogadott egyéb lehetőségek között szerepelt az orosz szénkivitel korlátozása és maga Putyin elleni támadás, de most már egyre valószínűbb, hogy Biden támogatná a javaslatot.

Nyilvános retorikájukban az amerikai tisztviselők igyekeztek felerősíteni a szankciócsomagjukban rejlő fenyegetéseket, miközben Putyin nagyobb ambícióira játszottak. Lehet, hogy most is csak erről van szó – írja a Fortune az összegzésében.

(Borítókép: Emmanuel Macron 2022. február 18-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)