A tejre, tejtermékre egyre jelentősebb a piaci kereslet, a tejtermelésnek a következő években is van perspektívája – mondta az Agrárminisztérium felelős államtitkára.
Feldman Zsolt előadásában hangsúlyozta:
a kormány a következő években olyan támogatási környezetet szeretne biztosítani, amely révén az állattartók, a tejfeldolgozók az egyre magasabb piaci igényeknek is megfelelő, magas hozzáadott értékű termékekkel jelenhetnek meg a hazai és a külföldi piacon.
Az államtitkár az előrejelzéseket ismertetve az Európai Unión belüli tej- és tejtermékfogyasztás emelkedéséről beszélt, mint mondta, a 2030-ig prognosztizált keresletnövekedés évi mintegy 0,9 millió tonnával több tejtermelést igényel, az unió sajt- és vajkivitele pedig plusz 4-5 százalékos bővülést ígér.
A tejre, tejtermékre egyre jelentősebb a piaci kereslet, a tejtermelésnek a következő években is van perspektívája.
– fogalmazott az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által szervezett X. tejágazati online konferencián, aminek a közleményét az MTI tette közé.
A megnövekedett igényekkel a hazai tejtermelés lépést tudott tartani, 2010 óta a tejhasznú tehénállomány 1,5 százalékkal, a tejtermelés 27 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhozam 25 százalékkal nőtt, tejből és tejtermékekből az önellátottság már megközelíti a 100 százalékot.
Ezen ágazat további fejlődéséhez a következő évek támogatáspolitikáját úgy szeretnénk alakítani, hogy a piaci igényeknek és elvárásoknak a hazai tejtermelés meg tudjon felelni – mondta az államtitkár a közlemény szerint, ahogy azt is hozzátette, hogy
Az ágazat számára fontos termeléshez kötött támogatás és állatjóléti támogatás – az eddigi tapasztalatok felhasználásával – tovább folytatódik 2023-tól, erre számíthatnak a tejtermelő gazdálkodók.
Feldman Zsolt az agrár- és élelmiszeripari beruházási támogatásokhoz kapcsolódó főbb célok között említette a hatékony és magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság- és élelmiszeripari üzemek fejlesztését, a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházások támogatását, valamint kiemelte a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzését.
A múlt év végén az unióhoz benyújtott KAP Stratégiai Terv
az élelmiszeripari üzemek támogatását kiemelt prioritásként kezeli, 480 milliárd forintot irányoz elő erre, és nagyobb hangsúlyt fektet az exportképességre, a termékpálya-kapcsolatokra, valamint az üzleti viszonyok minőségére
– olvasható végül az AM közleményében.