Nagyon mínuszban vannak a tőzsdék világszerte. A forint és a régiós valuták is megszenvedték a támadást. Hosszú távon az elszálló olaj- és gázárak megfektethetik a gazdaságot. De az igazán nagy vesztes az orosz gazdaság éppen.
Gyorsan elsöpörte a devizapiacokat, a tőzsdéket és az energiahordozók kereskedelmét Oroszország inváziója. Az ukrán háború a régió összes valutáját gyengítette, a magyar forint hajnali négykor gyors és intenzív zuhanásba kezdett: az euróval szemben reggel 9 előtt nem sokkal már 367,6 is volt a kurzus. Egy enyhe délelőtti emelkedés után délben 366,5 forint volt egy euró, ami 1,8 százalékos gyengülést jelent. A dollárral szemben még rosszabbul áll a magyar fizetőeszköz: 2,65 százalékos gyengüléssel 328,1-ig gyengült a forint.
Más régiós valuták is gyengültek: a cseh korona – amely a legtovább tartotta árfolyamát – már 2,5 százalékot, a lengyel złoty 1,4 százalékot veszített az euróval szemben. A román lej viszont tartotta magát: a legnagyobb kilengése is csak 1 százalékos volt, de délben magasabban jegyezték, mint szerda este, igaz, csak 0,05 százalékkal.
A német DAX 4,45 százalékos mínuszban állt délben, 658,55 pontot esve, a londoni FTSE 2,89 százalékot esett, a francia CAC 4,37 százalékot bukott el az orosz invázió első fél napjában. Az európai Stoxx600 pedig 3,55 százalékot veszített az előző napi záróértékhez képest.
De az orosz háborús támadás legnagyobb vesztese a moszkvai MOEX volt: 45 százalékos vesztesége úgy különösen kimagasló, hogy a kereskedést kétszer is leállították. A rubel 2,3 százalékot bukott az euróval, 4,12 százalékot a dollárral szemben. A devizaopciók több mint 50 százalékos valószínűséget mutatnak arra nézvést, hogy a rubel a második negyedévben elérje a 100 dolláros szintet. A MOEX-es veszteség már 250 milliárd dollárnyi, vagyis 58 452 milliárd forintnyi kapitalizációt tüntetett el, ami nagyon fájhat az orosz oligarcháknak.
Az orosz központi bank nem tett említést kamatemelésről, de közölte, hogy 1000 milliárd rubel (csütörtök 10 órai árfolyamon még 3 734,5 milliárd forint) egynapos repo aukció keretében történő felajánlásával további likviditást biztosít a bankoknak. A döntéshozók az elmúlt 12 hónapban 525 bázisponttal emelték az irányadó kamatlábat az infláció megfékezése érdekében.
Oroszország államkötvényei zuhantak, néhányat a válságos szintre vittek, és a nemzet hitelkockázati csereügyletének felára 750 fölé emelkedett.
Az ukrán tőzsde nem nyitott ki, a helyi központi bank pedig befagyasztotta az árakat az orosz hadsereg támadása miatt. Ukrajna 2033-as dolláradósságának hozama 88 százalékra emelkedett, miközben a helyi valutapiacot felfüggesztették, és korlátozták a napi készpénzfelvételt.
A tőzsdén ráadásul egyelőre csak a már ismert szankciókat árazzák, és a háborús sokk érezteti a hatását. A további nyugati büntetőintézkedések még mélyebbre lökhetik a tőkepiacokat.
A Brent olaj ára már 8,5 százalékkal volt magasabban délben, mint szerda éjfélkor, ezzel elérte a 105 dolláros hordónkénti szintet, a WTI 8,14 százalékkal drágult, és már 99,6 dollár egy hordó az olajfajtából. Az európai földgázárak az amszterdami gáztőzsdén már 40-45 százalékot drágultak.
Az Európai Unió csütörtökre rendkívüli, személyes csúcstalálkozót tervez a válság megvitatására. Európának Ázsiával kell majd versenyeznie a cseppfolyósított földgázért, ha a válság miatt megszakadnak az Oroszországból érkező gázszállítások.
A Gazprom orosz gázexportőr csütörtökön közölte, hogy az Ukrajnán keresztül Európába irányuló tranzit a szokásos módon zajlik – írja a Bloomberg.
Az Európába irányuló orosz gáz mintegy harmada azonban jellemzően Ukrajnán keresztül áramlik, és elemzők szerint a konfliktus bármilyen eszkalálódása megzavarhatja ezeket az áramlásokat.
(Borítókép: Katonai járművek Armianszk közelében 2022. február 24-én. Fotó: Sergei Malgavko / Getty Images)