A tőzsdéken és a piacokon még nem is a szankciókat, hanem csak Ukrajna lerohanását árazzák. Jöhet Európa teljes elvágása az olajtól és a gáztól, de a Nyugat kilökheti Putyint a fejlett országok kereskedelméből, de még a csúcstechnológiából is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön kora reggel Moszkvában tartott beszédében bejelentette, hogy Oroszország katonai akciót indít Ukrajna ellen. Nem sokkal később Joe Biden amerikai elnök elítélte a támadást.
A világ felelősségre fogja vonni Oroszországot – mondta nyilatkozatában, mielőtt késő este telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Európai és amerikai tisztviselők szerdán Oroszország megbüntetésére törekedtek, és gazdasági szankciók sorozatával válaszoltak a kelet-ukrajnai csapatok telepítésére. Ezek közül a legegyértelműbb üzenet az volt, hogy Olaf Scholz német kancellár bejelentette: leállíttatja az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetését, ez ugyanis egyet jelentett azzal, hogy a tavaszi alacsonyabb gázszükséglet mellett Európa már akár a teljes orosz ellátást hajlandó elengedni. Az európai és amerikai vezetők azt is egyértelművé tették, hogy újabb szankciókkal büntetik a Kremlt, ha Ukrajna ellen indítja csapatait.
Az orosz agresszió eszkalálódásával kapcsolatos aggodalmak növekedésével Ukrajna arra figyelmeztette állampolgárait, hogy kerüljék az Oroszországba való utazást, és ha már ott vannak, azonnal hagyják el az országot. A lépés azután történt, hogy Putyin szerdán még arról beszélt, hogy Moszkva „mindig nyitott” a diplomáciai rendezés felé, néhány nappal azután, hogy csapatokat vezényelt Kelet-Ukrajnába és elismerte a térség két önjelölt köztársaságának függetlenségét, valamint csak néhány órával azelőtt, hogy az orosz elnök kiadta az inváziós parancsot.
Az Európai Unió csütörtökön rendkívüli ülést tartott, és állítólag az orosz személyekkel szembeni szankciók újabb körét fontolgatta. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok tisztviselői szintén további megtorló intézkedésekkel fenyegettek. Joe Biden amerikai elnök késő este telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, miközben az orosz erők sokkoló, többfrontos támadást indítottak az ország ellen.
Biden és Zelenszkij gyakran beszéltek egymással, és az Egyesült Államok a leghatározottabban elítélte az orosz támadást. Biden később azt mondta, hogy tájékoztatta Zelenszkijt „a lépésekről, amelyeket a nemzetközi válaszlépések jegyében tesznek”, és azt mondta, hogy az ostromlott elnök „arra kért, hogy szólítsam fel a világ vezetőit, hogy egyértelműen szólaljanak fel Putyin elnök égbekiáltó agressziója ellen, és álljanak Ukrajna népe mellé”.
Meglepően sok eszköz maradt még a Nyugat kezében: az Egyesült Államok kizárhatja Oroszországot a dollárkereskedelemből, ami a gazdasági atomfegyver. Ilyenkor a nemzetközi piacokon eladhatatlanná válnak az orosz nyersanyagok – a földgáz, az olaj, a palládium, a szén vagy éppen a búza és a mezőgazdasági termények. Még mindig kizárhatják Moszkvát a SWIFT-rendszerből is, ami a nemzetközi utalási rendszerből való kiesést jelenti. Az orosz bankok ettől szinte megbénulhatnak.
Bár az orosz hekkerek rettegettek, az orosz csúcstechnológiára ez nem igaz.
Sőt, nagyrészt nincs is: a posztszovjet időszakban a mikroelektronikai fejlesztésekkel nagyon lemaradt az ország, a hadi eszközeik egy jelentős része nyugati szabadalmakon alapuló technológiával működik. Az Egyesült Államok és az Európai Unió – amelyek Japán, Dél-Korea és Tajvan mellett – a csúcstechnológiás áramkörök, szoftverek legnagyobb kibocsátói, gyártói.
A Nyugat nem véletlenül döntött úgy már február elején, hogy egy esetleges Ukrajna elleni invázió esetében azonnal elvágja ezek exportját Oroszország felé.
A tőzsdéken még egyelőre az általános pánik uralkodik, reggel 7-kor az EuroStoxx 50 és a német DAX határidős kötései több mint 3,5 százalékkal csökkentek a nyitás előtt, míg az FTSE határidős kötései 2 százalékkal voltak alacsonyabban, mint a szerdai záróértékük – közölte a Reuters.
Ezekbe az értékekbe még a háborús sokkot árazták be, nem a várt szankciókat. Napközben még mélyebbre eshetnek az európai és az amerikai indexek.
(Borítókép: Füst száll fel egy Harkiv melletti katonai repülőtérről 2022. február 24-én. Fotó: Aris Messinis / AFP)