Az orosz elit szinte a világ összes pontján komoly befolyással rendelkezik. Nagyon nehéz őket csak Oroszországra korlátozni, és ez a szankciók sikerét is korlátozhatja, nem beszélve arról, hogy érdemi büntetőintézkedés erre a rétegre nehezen vethető ki. Szinte az egész világgal üzletelnek.
Vlagyimir Putyin, mielőtt 2000-ben átvette a hatalmat és orosz elnök lett, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) irányította. Innen már olyan erőt hozott magával, hogy az első ciklusa alatt rögtön meg is tudta szilárdítani a hatalmát: KGB-s emberei ellensúlyként szolgáltak Borisz Jelcin oligarcháival szemben, és fokozatosan átvették az irányítást. Putyin azzal vetett véget hivatalosan is a Jelcin-rezsimnek, hogy a Jukosz olajvállalat elkobzásával a legnagyobb oligarchát, Mihail Hodorkovszkijt buktatta meg.
Putyin akkor azt üzente a saját oligarcháinak: maradjanak ki a politikából, cserébe irgalmatlan hatalmuk megmarad.
Végül a hozzá hű emberek kerültek előre, és a jelcini elitet felváltotta Putyiné. Az orosz elnök legfelsőbb körének befolyása hatalmas, és nem csak Oroszországban. A Chelsea-től kezdve a Lukoilon át egészen a Gazpromig nagyon széles portfólióval rendelkeznek. Ennek a körnek komoly befolyása van nemcsak európai szinten, hanem világviszonylatban is. Naivitás azt gondolni, hogy ezek az emberek bármilyen szinten is Oroszországra korlátozhatók.
Ők kormányokon és államokon felül álló, ráadásul egy komoly egységet képző elit.
Talán a legismertebb az összes közül, és az „orosz oligarchia” szókapcsolat ikonja is lehetne. De talán kevésbé ismert róla, hogy Jelcin alatt gazdagodott meg, a „loans-for-shares” privatizációs program keretében. Ennek az volt a lényege, hogy egy alulértékelt cég részvényeire hitelt vettek fel, így jutottak pénzhez, amiből már erős részvényeket tudtak venni.
Ő a tulajdonosa a Premier League-ben szereplő Chelsea labdarúgóklubnak. Abramovics 2,5 milliárd dollárt (nagyjából 815 milliárd forint) költött el Csukotka régióban, ahol 2001 és 2013 között kormányzóként és a helyi duma elnökeként dolgozott. Egyébként Abramovicsé a világ második legnagyobb jachtja. A brit befektetői vízuma amikor lejárt 2018-ban, és nem volt lehetősége megújítani, izraeli állampolgár lett.
A Forbes szerint
nettó vagyona 13,6 milliárd dollár (közel 4500 milliárd forint),
amivel a világ 142. leggazdagabb embere. Roman Abramovics vagyona főleg acélgyártásból és fémkereskedelemből származik.
Kiutasításával kapcsolatosan nemrég volt egy heves vita a brit parlamentben. A munkáspárti Chris Bryant úgy fogalmazott: „nem kellene többé klubot birtokolnia ebben az országban”,
az Egyesült Királyságnak meg kellene vizsgálnia, hogy lefoglalja-e egyes vagyontárgyait, beleértve 200 millió dolláros otthonát is.
Abramovicsnak a Chelsea több milliárd dolláros biztosíték. Ha korlátozzák, és kiveszi a pénzét a klubból, az 1905-ben alapított patinás egyesület azonnal tönkremegy.
Kaszpi-tengeri egykori olajfúrótorony-munkás és a Szovjetunióban az olajipart felügyelő miniszterhelyettes volt. Vagit Alekperov 1991-ben három nagy minisztériumot ellenőrzött, majd az ehhez tartozó olajmezőket vette át. Így született meg a Lukoil, amely ma Oroszország legnagyobb független olajipari vállalata: több mint százezer embert foglalkoztat. A harmadik legnagyobb orosz vállalatot – a Sberbank és a Rosznyeft állami cégek után – egyébként 2014-ben amerikai szankciók sújtották. Alekperov vagyona – amivel a 66. a világranglistán –
22,1 milliárd dollár (több mint 7200 milliárd forint)
A 68 éves üzletember volt a Facebook korai felemelkedésének finanszírozója. 2018-ig birtokolta Abramovics Chelsea-jének örök ellenségét, az Arsenal labdarúgóklubot. A Gazprom volt vezetője úgy tett szert első nagyobb vagyonára, hogy amíg a Szovjetunió alatt olyan mértékű szegénység volt, hogy a műanyag zacskókat kimosták az emberek, ő megoldotta ezt a problémát, és sikerült olcsón gyártania szatyrokat.
Uszmanovot 2012-ben az orosz Forbes az év filantrópjának, 2021-ben pedig a The Sunday Times a legbőkezűbb adakozónak nyilvánította. A világ 99. leggazdagabb embere, vagyona a Forbes szerint
16,2 milliárd dollár (közel 5300 milliárd forint).
Ezek után azt, hogy az orosz gazdaság csúcsragadozóit hogyan lehet szankcionálni, az olvasók megítélésére bízzuk.
Volodimir Zelenszkij nagy népszerűségre tett azzal szert, hogy azt állította: Ukrajna elsőrangú embereitől visszaveszi a hatalmat. Az ukrán elitben nem ment végbe az a centralizálódó folyamat, ami a Szovjetunió felbomlása után Jelcin és Putyin alatt végbement. Egyfajta hatalmi csoportosulások alakultak ki központosítás nélkül. Ezek külön-külön komoly befolyással bírtak az állam működésére, és néha látványosan össze is csaptak.
Zelenszkij pragmatikaváltásának a leglátványosabb pontja az ukrán oligarchatörvény volt. A törvény lényege, hogy a politikusoknak jelenteniük kellett, ha nagy befolyású, egy adott listán szereplő emberrel találkoztak. Egyfajta nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a törvény ezeket a randevúkat. Ahogy elfogadták a törvényt, rálőttek Zelenszkij titkárára:
Megtámadták Ukrajna elnökének első titkárát. Tizenkét lövést adtak le. Ebből három érte a sofőrt. Ez a változások, a reformok ára az országban
– mondta Zelenszkij az ENSZ közgyűlésén.
Az ukrán gazdaság jelentős része a láthatatlan vagy szürke zónában van. Hiába alakult ki demokratikus berendezkedés, a gazdasági fejlődést ez a réteg folyamatosan gátolta.
Az ukrán oligarchák most mind félretették a kormánnyal fennálló nézeteltéréseiket és a még meglévő oroszbarát érzelmeket is.
Volt egy hatalmas találkozó az ukrán mágnásoknak Zelenszkij elnökkel február 23-án. Mindannyian kijelentették, hogy készek segíteni
– mondta Taras Berezovets ukrán politikai elemző és televíziós műsorvezető. Ez a támogatás az ukrán hadsereg finanszírozásától kezdve a hatalmas ipari vagyonuk fegyvergyártásra való felhasználásáig terjed.
Az ukrán milliárdosok folyamatosan kezdtek visszatérni Ukrajnába, ahogy eszkalálódtak az események. Rájöttek, hogy Putyin nemcsak Ukrajnát, hanem a vagyonukat is fenyegeti. Még Petro Porosenko volt elnök is hazatért, hogy segítsen országának. Ő és Zelenszkij felfüggesztették hosszú ideje tartó csatájukat, és Porosenko bemutatott egy tervet Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és az USM Holdings alapítója, Alisher Usmanov 2017. július 14-én. Fotó: Mikhail KLIMENTYEV / various sources / AFP)