Kamatemeléssel próbálja menteni az orosz jegybank a rubelt, de a SWIFT-tiltás, a pénzügyi karantén és a technológiai export EU-s és amerikai tilalma már bevitte az első ütéseket az orosz gazdaságnak. Hiába a hatalmas devizatartalék, a bunkergazdaság, beszakadt Oroszország a szankciók súlya alatt.
Bár az Európai Unió és az Egyesült Államok bejelentette szankcióit Oroszország ellen, még sok részlet tisztázatlan. Ezzel együtt a piacok beárazták már az ismert félinformációkat, ez pedig egyet jelent azzal, hogy:
az orosz gazdaság egy süllyedő hajó, amelyről mindenki menekül, és senki nem siet a megmentésére.
A legtöbbet emlegetett szankció, hogy Oroszországot az ígéretek szerint kizárják a nemzetközi utalási rendszerből, a SWIFT-ből. Sok hasonlatot lehetne hozni, hogy ez mivel is jár, de lényegében elég beszédesek az adatok is: közel 200 millió bankszámla esne ki a rendszerből, az orosz földgáz- és olajkereskedelem 70-75 százaléka nem folyhat keresztül a platformon.
Korlátozzák azt is, hogy a nyugati pénzintézetek nem finanszírozhatják az orosz államadósságot. Az EU már most is tiltja a „befektetési szolgáltatások közvetlen vagy közvetett kereskedelmét […] a 2022. április 12. után kibocsátott értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében”, vagyis karanténba zárták az orosz tőzsdét.
Emellett az USA, az Egyesült Királyság, Kanada és az EU „olyan korlátozó intézkedések bevezetésére törekszik, amelyek megakadályozzák az orosz központi bankot abban, hogy nemzetközi devizatartalékait olyan módon használja fel, amely aláássa szankcióink hatását”. Lényegében 640 milliárd dollár kerülhet így zárlat alá. Emellett az is fájdalmas az orosz gazdaságnak, hogy hozzáférhetetlenné tette több tucat orosz oligarcha, Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter külföldi vagyonát.
Az eredménye ennek meg is lett: az orosz jegybank csaknem két évtizede a legmagasabbra emelte az irányadó kamatlábat, és bizonyos ellenőrzéseket vezetett be a tőkeáramlásra vonatkozóan, hogy megvédje a gazdaságot a széles körű nyugati szankciók hatásaitól, amelyek magával a szabályozó hatósággal szembeni büntetéseket is magukban foglalják. A moszkvai MOEX-tőzsde nem nyitott ki.
A kamatláb 9,5 százalékról 20 százalékra emelkedik – közölte az orosz jegybank a helyi idő szerint 10 órakor esedékes rubelkereskedés megnyitása előtt kiadott közleményében. Emellett hétfőtől ideiglenesen megtiltotta a brókereknek, hogy külföldiek által birtokolt értékpapírokat értékesítsenek a moszkvai tőzsdén, anélkül, hogy pontosította volna, mely részvényekre és eszközökre vonatkozik a tilalom. A hatóságok emellett bevezették az exportőrök számára a keményvaluta-bevételek kötelező értékesítését – számolt be a Bloomberg.
Már múlt csütörtökön, Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete menekülést indított el az ország piacairól, és a rubel hétfőn 26 százalékkal esett egyből az offshore-kereskedésben, mivel az árjegyzők Sydney-től Hongkongig szabadulnak az orosz fizetőeszköztől. A rubel 30 százalékos mínusz közelében volt a dollárral szemben, 107 rubelért adtak egy dollárt a devizapiacokon.
„Az orosz hatóságoknak meg kell akadályozniuk az orosz értékpapírok tűzveszélyes eladásait, hogy megelőzzék a pánikot” – mondta Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank AG stratégája. Ez „olyasmi, ami hosszú távon bizonyosan káros, de az orosz hatóságok a jelek szerint inkább ezt preferálják, tekintettel a még jelentősebb rubelösszeomlás kockázatára” – magyarázta a szakértő.
Az S&P Global Ratings pénteken először még bóvlinak sem tartja Oroszország hitelbesorolását, míg a Moody’s Investors Service – amely Oroszországot a befektetésre nem ajánlott, a tőzsdei szlengben junk, vagyis ócska – besorolásba tette, és leminősítési felülvizsgálat alá helyezte az országot.
A Bloomberg által követett orosz befektetési eszközök indexe 26 százalékkal – azaz 8,8 milliárd dollárral – esett a múlt héten, így együttes piaci értékük 25 milliárd dollár alá esett. Ez az elmúlt évtizedben elért több mint 48 milliárd dolláros csúcsértékhez képest jelentős csökkenést jelent. Ráadásul hétfőn tovább folytatódhat a visszaesés.
A SWIFT-korlátozás, az orosz államadósság finanszírozhatatlansága csak lefelé mutató kockázatokat jelez. Oroszország ezzel elveszíti hozzáférését a világkereskedelem jelentős részéhez, a kitiltott nagybankok az energiahordozók kereskedelmének 70-75 százalékáért felelnek – a Financial Times becslései szerint.
Hétfőig már a világ legnagyobb szuverén alapja, a norvég nyugdíjalap is bejelentette, hogy megszabadul az orosz eszközeitől. Miközben várhatóan Japán is erre az útra lép majd.
A nyugati cégek sorra hagynak fel orosz tevékenységükkel: a FedEx és a UPS már bejelentette a távozást, a BP megszabadul a Rosznyefthez kapcsolódó érdekeltségeitől, ami 25 milliárdos mínuszt is jelenthet. A Google anyacége, az Alphabet is korlátozta a tevékenységét, ahogy a Meta, a Facebook-konglomerátum központi társasága is hasonlóan döntött.
Az olajárak is kilőttek hétfő reggel: a WTI 95,73 dollár volt háromnegyed 10-kor, ami 4,5 százalékos drágulást jelent. A Brent hordónkénti ára 102,3 volt ekkor, ez 4,46 százalékos emelkedést jelez. Ehhez képest az orosz Urals olajfajta ára folyamatosan esik: az Azerbajdzsán által az orosz Novorosszijszk kikötőjében értékesített kőolajfajta átlagára a múlt héten 88,83 dollár volt hordónként, ami 1,61 dollárral (1,81 százalékkal) kevesebb, mint az előző héten. Hétfőn már 83,2 dollár volt egy hordó.
(Borítókép: Egy tüntető egy táblát tart az Ukrajna elleni orosz invázió elleni tüntetésen 2022. február 26-án. Fotó: Yann Schreiber / AFP)