A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azon dolgozik, hogy a magyar gazdaság a most kialakuló új világgazdasági rendben is a legerősebb gazdaságok közé tartozhasson – jelentette ki kedden Szijjártó Péter a kamara évnyitóján. A miniszter beszélt az orosz–ukrán háborúról is, hangsúlyozva, hogy mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ebbe a háborúba ne sodródjon bele.
Amikor már kezdtük az elmúlt két nehéz év után úgy érezni, hogy a járvány miatti gazdasági válság után kezdjük kontroll alatt tartani az életünket, a gazdaságunkat, akkor beütött a háború a szomszédunkban – kezdte beszédét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági évnyitóján. Úgy fogalmazott, hogy újra és újra rá kellett döbbennie a világnak a világgazdaság sérülékenységére, valamint arra is, hogy a status quo megbomlásával újraindult az erőforrások újraosztásáért a verseny.
A magyar emberek nem akarták ezt a háborút, mi békét akarunk, mindent megteszünk, hogy Magyarország ebbe a háborúba ne sodródjon bele, de lesznek hatásai a világgazdasági status quo újbóli megbomlásának
– mondta Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy ebben az esetben is a kamarával, a vállalkozásokkal együttműködve dolgozik majd a kormány azon, hogy a magyar gazdaság a most kialakuló új világgazdasági rendben is a legerősebb gazdaságok közé tartozhasson. Ezt pedig támogatási programokkal is segítjük majd – jegyezte meg a miniszter.
Mind az orosz–magyar, mind az orosz–ukrán tagozatunk aktív, ezért meglehetősen szomorú látni, hogy a szomszéd országban háború van – mondta Parragh László, az MKIK elnöke. Felhívta a figyelmet arra is, hogy
át kell tekinteni a szankciók hatását, a közvetlen károkat, fel kell mérni azt a vagyonhalmazt, amit a magyar vállalkozások akár közvetlenül is elveszthetnek ezeken a területeken, mivel nagyon sok olyan vállalkozás van, amely közvetlenül érintett a két külgazdasági relációban.
Egyúttal segítséget ajánlott a kamara részéről a kormánynak, hogy a várható veszteségeket minimalizálni lehessen. Úgy fogalmazott, hogy a kármentés kezelése fontos kérdés lesz, hosszú távú, nagy és nehéz kihívás lesz a háború utáni helyreállítás, ebben a kamara a külügyi tárcával és a kormánnyal együttműködne.
A múlt héten a kormánnyal aláírt együttműködési megállapodásunk a következő kormány gazdasági programját körvonalazza – mondta Parragh László. A remélt eredmények között említette a következő időszakban évi 2-3 százalékos GDP-növekedést, valamint azt, hogy a beruházási rátát évi 25 százalékra emelik. Hozzátette, hogy ehhez a kormány forrásokat is rendelt, a kamara pedig lépésről lépésre fogja megvalósítani az elképzeléseket.
Az egyik célunk ebben az volt, hogy a beszerzési láncok újjáépítése során minél több beruházást, gyártókapacitást hozzunk ide, a másik pedig az, hogy minél több réspiacon a magyar cégek lehessenek új és meghatározó szereplők.
Beruházások ösztönzése terén az elmúlt 12 évben kiderült, hogy a politikai stabilitás mellett a gyors döntések milyen eredményeket hoznak. 2013-tól kezdve minden évben az uniós növekedési átlag dupláját hozta a magyar gazdaság, ami részben a 2010 óta elindult adócsökkentési politikának köszönhető – amelyet szintén egyeztetett a kormány a kamarával. A miniszter megemlítette, hogy 1380 vállalat kapott beruházási támogatást a járvány alatt, összesen 900 milliárd forintnyi befektetéshez, 365 milliárd forintnyi kormánytámogatással.
Rekord, hogy 1886 milliárd forintnyi beruházás indult meg 2021-ben, soha ekkora értékben nem indult még meg fejlesztés Magyarországon
– hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A válság tanulságaként említette meg a miniszter, hogy megtörte a just in time beszállítói láncok mindenekelőtt valóságába vetett hitet. Minimalizálni kell a beszállítói láncok sérülékenységét, ezért raktár- és logisztikai kapacitások kezdtek épülni Magyarországon is – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy egyre több nyugati vállalat kéri a kabinettől, hogy győzze meg a kínai beszállítói partnereiket, hogy hozzák Magyarországra az európai termelési központjaikat. Megemlítette azt is, hogy tavaly a Távol-Keletről érkező beruházások arányaiban magasabbak voltak, mint a nyugati beruházások, de felhívta a figyelmet arra, hogy ezt úgy érte el a ország, hogy nem csökkent a nyugati befektetések mennyisége, aránya sem.
1,8 milliárd eurós profitot értek el a magyar vállalatok külföldön, az egyenlet mínusz 6,8 milliárd euró, ezért arra törekszünk a jövőben, hogy támogassuk a cégeinket a külföldi gyártókapacitások, exportlehetőségek, profit elérésében.
A költségvetésből származó forrásokat tartalmazó külpiaci növekedési támogatási program ezt segíti, ez vissza nem térítendő készpénztámogatást jelent – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy az Eximbank külpiaci terjeszkedéshez kínált hitelei is elérhetőek.
A rendezvényen az MKIK és a külügyi tárca vezetője aláírta a felek közt a következő időszakra szóló együttműködési megállapodást.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón a minisztériumban 2022. február 17-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)