Az Egyesült Államok elnöke folyamatosan próbálja ösztönözni a közel-keleti partnereit, hogy támogassák Ukrajnát a konfliktusban, próbálják meg a gazdasági hatásokat folyamatosan csökkenteni. A Közel-Kelet most mégis hallgat, és ez árulkodó jel lehet arra, hogy a térségben drasztikusan megnövekedett az elmúlt években Moszkva befolyása.
Érthetően óriási figyelem összpontosul az orosz–ukrán konfliktusra, de ilyenkor lehet igazán leszűrni, hogy az érintett országoknak bizonyos térségekben milyen befolyásuk van. Egyes elemzők szerint a Közel-Keleten korábban kialakult washingtoni hegemónia mára már Moszkva felé billent el.
Oroszországnak jelentős a befolyása a régióra, és ez drasztikus hatással lehet az olajárakra.
Szaúd-Arábia visszautasította, hogy több gázt pumpáljon a Nyugatnak, ezzel is csökkentve a nyersolajárak emelkedését. Ez azért van, mert Rijád nem akarja veszélyeztetni az OPEC+-t, amihez az oroszok már csatlakoztak.
Az Egyesült Arab Emírségek, amely amerikai csapatoknak ad otthont jelenleg is, egyszerűen figyelmen kívül hagyta Washington kérését, és tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amikor az orosz inváziót elítélő határozat volt terítéken.
Izrael az USA legszorosabb szövetségese a térségben, mégis Ukrajna izraeli nagykövete, Jevgen Kornyijcsuk szerint Jeruzsálem elutasította a fegyverekre és egyéb katonai felszerelésekre, például sisakokra és védőmellényekre vonatkozó kérésüket. Nem szállítanak katonai eszközöket Kijevnek. Izrael meglehetősen sokat várt, amíg elítélte az orosz agressziót, majd amikor február 28-án Zelenszkij katonai segítséget kért, Naftáli Benet miniszterelnök ezt diplomatikusan elutasította.
Egy neve elhallgatását kérő izraeli tisztviselő úgy nyilatkozott a The Wall Street Journalnak:
Izrael attól tart, hogy a Moszkvával szembeni nyílt állásfoglalás azt eredményezheti, hogy a szíriai orosz erők beavatkoznak a régóta tartó hadjáratukba, amely az iráni milíciák ellen zajlik.
Törökország ígéretet tett arra, hogy lezárja a Boszporuszt és a Dardanellákat az orosz áthaladás előtt. A Financial Times szerint ez egy nagy lépés, de Erdogan továbbra is igyekszik nyitva tartani a lehetőséget Oroszország és Ukrajna felé is. Ráadásul Ankara eddig nem csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz.
Törökország is tartózkodott az Európa Tanács ülésén az Oroszország felfüggesztéséről szóló szavazáson.
Ugyanakkor Törökország szerdán bejelentette, hogy további Bayraktar TB2 csapásmérő drónokat küld Ukrajnának.
Irán is óvatosan reagált az ukrajnai támadásra. Teherán egyre közelebb kerül az Egyesült Államokkal és a többi nyugati nagyhatalommal ahhoz, hogy felélesszék a 2015-ben aláírt nukleáris megállapodást. Oroszország mellett ez az egyetlen ország, amelyet a SWIFT-ből kizártak, valamint központi bankját embargóval sújtották az amerikai büntetőintézkedések.
Szakértők szerint a térség országai valóban óvatosak voltak eddig a külpolitikájukban, de ha Vlagyimir Putyin elnyújtja a konfliktust, akkor nyilvánosan a láthatónál sokkal nagyobb az egyetértés, várhatóan majd a Nyugat mellé állnak, az energiapiacokon is támogatni fogják a washingtoni törekvéseket.
Egy amerikai tisztviselő szerint arra fognak összpontosítani, hogy maximális nyomást tudjanak gyakorolni Putyinra.
Majd hozzátette: a Szaúd-Arábiával és másokkal folytatott magas szintű tárgyalások célja, hogy „biztosítsuk, hogy összehangoltak vagyunk, és megértjük egymás lépéseit”.
Ahogy már említettük, Szaúd-Arábia visszautasította a további olajszállításokra és gázkitermelésre vonatkozó amerikai kéréseket. De az OPEC tisztviselői szerint nem várható, hogy a monarchia ellenzi majd a Nemzetközi Energiaügynökség tagjainak keddi lépését,
miszerint 60 millió hordó olajat szabadítanak fel a vésztartalékokból, így próbálva megfékezni az árakat.
Katar, amelyet az Egyesült Államok nemrégiben nem NATO-n kívüli fő szövetségesnek minősített, hajlandóságot mutat arra, hogy bizonyos gázszállítmányokat Ázsiából Európa felé irányítson – szellőztette meg egy amerikai és katari tisztviselők közötti tárgyalásokat ismerő személy.
Sok szakértő már régóta hangoztatja, hogy az Egyesült Államok tavaly nyári hirtelen kivonulása Afganisztánból és a megváltozott hosszú távú külpolitikai célja átalakította a régió kapcsolatait. Ez több közel-keleti országot arra késztette, hogy új biztonsági és gazdasági kapcsolatokat keressen. Az elmúlt években Oroszország lépett be ebbe a résbe.
Karen Young, a The Middle East Institute washingtoni vezető munkatársa szerint:
Putyinnak sikerült olyan befolyást gyakorolnia a közel-keleti vezetőkre, amelyet az Egyesült Államok a milliárdok elköltése ellenére sem tudott elérni. Szerintem ez egy igazi sokk az USA számára.
(Borítókép: Egy olajmező Szaúd-Arábiában. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)