„Míg a sertéstartók arra panaszkodnak, hogy a hatósági árstop bevezetése óta megszaporodott a német és a román importhús mennyisége egyes kiskereskedelmi láncok pultjaiban, addig a baromfiiparból most nem hallani ilyen hangokat. Ez azért van így, mert az őszi-téli szezonban a madárinfluenza annyira súlyosan érintette a teljes európai baromfiipart, hogy lényegében áruhiány és ezért masszív keresleti piac alakult ki az állománykivágások és a járványvédelmi intézkedések teljesítéséig tartó telepítési korlátozások miatt” – mondta az Indexnek idősebb Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke, a Master Good cégcsoport tulajdonosa.

Vagyis lényegében nincs olyan olcsó importforrás, amihez nyúlhatna a kiskereskedelem, ahogy fogalmazott, „az áruház is örül, ha árut kap”.

amit nyár előtt aligha hoz be a termelés, mivel keltetőtojásokat előállító törzsállományokat is kénytelenek voltak kivágni a termelők a madárinfluenza miatt – mondta Bárány László. Ezért tenyészállatból és tojásból is óriási hiány van a piacon, ami lassítja az újratelepítéseket is. De nemcsak ez, hanem az összköltség-emelkedés is visszafogja a telepítési kedvet.

Madárinfluenza-mellékhatások

A madárinfluenza okozta problémákat ráadásul tetézi, hogy változott a termelők kártalanítása, az újonnan bevezetett rendszer alkalmazása pedig számos döccenővel és emiatt lassabb kifizetésekkel jár. Iparági szakértők szerint ez lehet a következő szikra az állatjóléti támogatások kifizetése körüli problémák – legutóbb Mélykúton hevült csaknem demonstrációig a hangulat, amit az agrárminiszter helyszíni jelenléte és a támogatási keret 1,9 milliárd forintos emelése csitított valamelyest – miatt egyébként is ideges termelői körben. Az új, a Baromfi Termék Tanáccsal közösen kidolgozott rendszerben ugyanis csak az a termelő kaphat a betegség, illetve megelőző célú állománykivágás miatt 100 százalékos kártalanítást, aki maga is igazoltan megtette a szükséges járványvédelmi intézkedéseket.

A gond abból adódik, hogy elfogadja-e ehhez a hatóság a BTT-audit időpontját, vagy egy esetleges járványgóc kialakulásához képest időben túl közelinek találja, és emiatt úgy veszi, hogy nem tett meg mindent a termelő a kitörés megelőzéséért, ettől is függ ugyanis, hogy kaphat-e az érintett termelő 100 százalékos kártérítést. Másrészt az is vitás pont, hogy melyik hónap statisztikai állomány- és átlagos felvásárlási ár adatait veszik alapul akár a 100 százalékos kártalanításhoz is, mivel a késő őszi, téli hónapok költségszerkezete miatt havonta eltérőek, jellemzően emelkednek a felvásárlási árak is. Márpedig ez állománynagyságtól függőn több százezer forintos eltérést is jelenthet, ezért szorgalmaznának egységes és a termelői érveket jobban figyelembe vevő hatósági eljárásrendet a gazdák. 

Áremelési kényszerpályán az ágazat

„Gyakorlatilag mire az árstopot bejelentette a kormány, addigra december és január folyamán két nagyobb, az általános költségemelés miatt szükségessé vált áremelési körön is túl voltunk, amivel 24-25 százalékos nagykereskedelmi áremelést sikerült elérni” – mondta ezzel kapcsolatban az Index érdeklődésére Szabó Ákos, a csirke-, kacsa- és libaágazatban is érdekelt termelő és feldolgozó ágazattal is rendelkező Tranzit Csoport ügyvezetője. A szakemberek tapasztalatai szerint egyelőre a nagykereskedők és a kiskereskedelem is valóban a saját árrése terhére állja a hatósági árassá vált termékek esetében azt, hogy a beszerzési ár magasabb, mint a rögzített fogyasztói ár. Nem látszik a trendforduló sem az energiaárak észszerű szintre való visszatérése felé, sem pedig a takarmányárak esetében, az pedig megjósolhatatlan, hogy milyen feldolgozói átadási áremelést lehet elérni, ráadásul a járvány miatt továbbra is tervezhetetlen a kereslet alakulása” – mondja Szabó Ákos. A magyar piacon az árfixálás keresletre gyakorolt hatását még nem lehet megítélni, ahogyan az szja-visszatérítés, a 13.havi nyugdíj vagy az egyéb nagyobb szektoriális juttatásokét sem. 

Az persze kérdéses, hogy egy újabb szükségessé váló áremelési kísérletnél hogyan reagálnának a kereskedők 

– tette hozzá Szabó Ákos. Márpedig könnyen előfordulhat, hogy erre már a tavasszal rákényszerül az ágazat, ugyanis egyéb, a termelést meghatározó költségelemek nagyon is hektikusan drágulnak. „Megesik, hogy mire valahol sikerül árat emelnünk, addig a költségoldal drágulása bőven elviszi az átmeneti könnyebbséget adó pluszbevételt” – mondta Szabó Ákos. 

A Tranzit Csoportnál főleg a pecsenyekacsa- és a lúdágazatot érintette érzékenyen a madárinfluenza: előbbinél az első negyedéves átlag 3,2-3,3 millió darabos vágás egyharmadával csökkent 2021 első negyedévével összevetve, illetve az 1,8 milliós húsliba feldolgozásból esett ki 200 ezer jószág a járványvédelmi előírások miatt. Ugyan a cégcsoportnál többször próbálkoztak a libák zárt tartásával, azonban ez a faj szociálisan ezt nagyon rosszul tűri, ezért többször bele is buktak a kísérletbe, és míg kacsa esetében a tenyészállományt alacsonyabb telepítési sűrűséggel tudják zártan tartani, a liba esetében ez sem járható út. A csirke-előállításban 300 ezer darabos volt a kiesés a járvány miatt. Ugyan a kényszervágások után megkapták a kártalanítást, azonban a termékpálya többi részén – a takarmánykeverésben, a feldolgozásban a kapacitáskihasználtság csökkenése miatt – jelentkező közvetett kár elérte az 1,2 milliárd forintot. 

A már a betakarításkor is nagyon magas takarmányárak az ősszel lényegében 2 hónap alatt további 50 százalékkal emelkedtek, ezt fejelte meg a telepektől a feldolgozókig mindenkit erőteljesen érintő gáz- és villanyárak elszállása. Az energiaköltségen nem nagyon tudnak spórolni, mivel a telepeken a naposállományok fogadásához 30-32 Celsius-fokra mindenképp fel kell fűteni az istállókat, de a vágóhidakon is jelentős energiaigénye van nem csak a vágáshoz használt kábításnak, a tisztításnál a forrázásnak, később pedig a hűtésnek. 

Van egy lélektani határ az áraknál, aminek az elérése után visszaesik a fogyasztás, ráadásul most a rekordalacsony sertésárak miatt könnyű helyettesítő terméket találni – teszi hozzá Bárány László. Ezt alátámasztják a Tranzit tapasztalatai is: több német exportpartnerük is visszamondta az akciós értékesítéshez leadott pecsenyekacsa-rendeléseket, mondván, ilyen előállítási és fogyasztói árak mellett nem éri meg akciózni a boltoknak. Pedig maga a pecsenyekacsa-fogyasztás még nem is esett vissza annyira a járvány alatt: egyszerűen napi fogyasztási cikké vált, nem kötődött annyira a vendéglátáshoz, mint akár a húsliba- vagy a hízottmáj-értékesítés. Utóbbiban 2020-ban a karanténok miatt jelentős fogyasztás-visszaesés és árcsökkenés volt, amire tavaly értelemszerűen a termelés visszafogásával reagáltak a gazdák. Ezt a helyzetet rontotta tovább a madárinfluenza. 

Az élőállat-hiány nemcsak a csirke, hanem a kacsa- és a libaszektort is sújtja, ráadásul hatása végiggyűrűzik a teljes termékpályán: csökken a takarmánykeverők és a feldolgozóüzemek kapacitáskihasználtsága is. A Master Good vágóhídja januárban két napig állt, előreláthatóan februárban is legalább ennyi üresjárat lesz – mondta Bárány László, hozzátéve, hogy az élő állatot a cégcsoport 70 százalékban saját telepein állítja elő, és csak a többi jön integrált termelői körtől. A feldolgozókat eltérően érinti az élőállat-hiány: van, ahol csak 10, de akad, ahol 50 százalékos az alapanyaghiány. De tudomása szerint vannak olyan kisebb üzemek, amelyek mindössze heti 2-3 napig vágnak, mivel nem kapnak elegendő mennyiségű élő állatot, és akadnak olyanok is, amelyek már nagy tételben importálják a lengyel és a román egész grillcsirkét, amit aztán szétdarabolva már magyarként adnak tovább. A Tranzit Csoportnál is voltak leállások a vágásban az élőállat-hiány miatt. 

Tovább rontja a szektor jövedelmezőségét, hogy mindezen termelés-, illetve bevételkiesések, valamint költségemelkedés közben az állattartóknak és a termékpálya egyéb szereplőinek is lépést kell tartaniuk a munkabérek emelkedésével. A mintegy 1800 dolgozót foglalkoztató cégcsoportnál 1,5 milliárd forintos költségnövekedéssel járt, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett átlagosan 15 százalékos bérfejlesztést hajtunk végre az idén – mondta Szabó Ákos. A differenciált emelés elsősorban a fizikai munkásoknál érvényesül: átlagosan 24-25 százalékkal nőnek a bérek az idén. Ha nem lépjük meg, más szektorokba vándorolnak a dolgozók – mondja Szabó Ákos. Bárány László is úgy véli, hogy kényszerhelyzetben van az ágazat: ha a telepekről vagy a vágóhidakról a kényszerű leállások alatt elbocsátják a meglévő dolgozókat, akkor már nem térnek vissza az egyébként is erősen utánpótlás-hiányos szektorba dolgozni, ez pedig a hosszú távú működőképességet veszélyezteti.

A Master Good ugyan 2022-re is árbevétel-növekedéssel számol az üzleti tervben, azonban ez nem a mennyiség bővüléséből, hanem előreláthatólag a költségek miatt szükségessé váló áremelésekből származik majd. Jelentős eredményromlásra számítunk, jó, ha a 2021-es eredmény felét realizálni tudjuk – mondta Bárány László. A Tranzit Csoport ugyancsak tart az idén az eredményesség romlásától, noha az elmúlt évet jobb eredménnyel zárjuk, mint a 2020-ast – közölte Szabó Ákos. 

Uniós segítség kellene az ágazatnak

Bárány László szerint ez nem az a piaci állapot, kihívás, amit hatékonyságjavítással még lehetne kezelni, ezért a broilertermelés addig nem áll helyre, amíg az energiaárak nagyjából a mostani szint felére visszaesve nem stabilizálódnak, és a takarmányoknál is jó lenne egy 10-20 százalékos ármérséklődés. Bár a sertés- és baromfitermelést nem kezeli érzékeny ágazatként az EU, és az állatjólétin kívül nem is enged támogatásokat a két szektornak, Bárány László szerint jelenleg uniószerte akkora a baj, hogy legfeljebb fél éven belül döntenie kell az EU vezetésének, hogy adnak-e valamilyen közösségi szintű támogatást a termelőknek, vagy sem. E nélkül arról kell majd záros határidőn belül dönteniük az uniós vezetőknek, hogy beengedik-e nagyobb tételben a harmadik országokból származó, esetenként az uniós élelmiszer-biztonsági előírásoktól elmaradó importhúst, leépítve a belpiaci termelési kapacitásokat, vagy pedig inkább a rekordinflációt hizlalják tovább azzal, hogy további áremelésekre kényszerülnek a termelők. 

A jövő versenyképessége veszhet el

Az állattartóknak legfeljebb 2-3 hónapra elég tartaléka van, az emelkedő egyéb költségek és banki hitelkamatok pedig nemcsak a versenyképességet javító beruházásokat, hanem néhol már a működőképességet is veszélyeztetik. Bárány László szerint a következő hónapokban támogatás visszaadási hullám jöhet, mivel a pályázatok megvalósításához szükséges önerő sokszor csak hitelből áll az érintett termelők rendelkezésére. Márpedig ha egy 1,6-1,7 milliárdos beruházásnál csak a hitelkamat évi 60 millió forint, ami a jelen ár- és piaci viszonyok között 11 havi értékesítési bevételt emészt fel, és akkor egyéb üzemeltetési költségek kitermeléséről szó sincs, akkor még egy kiemelkedően jól működő állattartó telep tulajdonosa sem fog belevágni a fejlesztésbe. Csak a múlt héten két ilyen termelővel beszéltem, akik fájó szívvel, de le fognak mondani az elnyert telepkorszerűsítési támogatásról – tette hozzá Bárány László. 

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)