Egyfajta szemüveget lehet csak föltenni, a magyar szemüveget – mondta a kormányfő a Magosz és az Agrárkamara gazdakongresszusán.
A legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból – jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán. Rámutatott:
A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban. Az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból.
Hozzátette: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet vizsgálni, és érdemes is, de a döntések meghozatala előtt, csak egyetlen nézőpont lehetséges, „egyfajta szemüveget lehet csak föltenni, a magyar szemüveget”.
A kormány az elmúlt napokban „nem tévesztette el a lépést”, és a következő hetekben sem fogja eltéveszteni, mert a legnehezebb pillanatokban is képesek lesznek megőrizni nyugalmukat. Nem fogjuk felcserélni a háborúra való rátekintés nézőpontját, szemüvegét semmilyen más, külföldről tanácsolt, idegen megközelítési módokra – közölte a kormányfő.
Fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amellyel megakadályozza, hogy „a háború árát a magyarokkal fizettessék meg” – tudósított az MTI.
A miniszterelnök bejelentette: a kormány 17,5 százalékról 80 százalékra fogja emelni az agártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti, az uniós és várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut majd az agráriumnak. Ez háromszor annyi pénz, mint amennyi eddig volt – tette hozzá.
Ha ezzel nem tudjuk a magyar mezőgazdaságot modernizálni, akkor semmivel sem, ez az utolsó történelmi lehetőség, ha ezt nem ragadjuk meg, akkor versenytársaink elhúznak mellettünk – figyelmeztetett Orbán Viktor.
A kormányfő szerint ezzel az összeggel el kell oda jutni, hogy az agrár-feldolgozóipar 80 százalékban magyar tulajdonban legyen. Hozzátette: ha 20 százalék a külföldi és 80 százalék a magyar tulajdon az élelmiszeriparban, akkor azt is el lehet érni, hogy az emberek által fogyasztott élelmiszer 80 százalékban magyar legyen.
A Pénzcentrum beszámolója szerint a kormányfő arról is beszélt, hogy az egész magyar külkereskedelmi stratégiánkat módosítani kell, ezt a feladatot a kormány a következő napokban elvégzi. Szerinte a háborúnak ott is jelentkezhetnek következményei, ahol nem számítunk rá. A miniszterelnök attól tart, hogy a bevezetett Oroszország elleni szankciók nekünk is fájni fognak.
Magyarország nyitott kereskedelmi rendszert épített ki, hiszen egy szabad, átjárható világban érdekelt.
Ez most elnehezült, mert a világ lezárul. Arra kell készülni, hogy az egész magyar külkereskedelmi stratégiánkat módosítani kell
– mutatott rá a kormányfő. Úgy látja, hogy Magyarország számára a háború csak veszteséget hozhat, így abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen, és a most beszűkült piacaink egy részét vissza tudjuk szerezni.
A miniszterelnök a jövőről szólva úgy fogalmazott: olyan intézkedések várhatók, amelyek következményeit a Nyugat, így Magyarország is viselni fogja. Az emelkedő energiaárak minden gazdasági szereplőt nehéz helyzet elé állíthatnak. Az energiahordozók áremelkedésénél már csak az rosszabb, ha nincs energia. Ezért hazánknak az az érdeke, hogy a szankciók ne érintsék az energiát.
Az Oroszországba és Ukrajnába irányuló magyar agrárexport öt százalék körüli, tehát kicsi az ágazat kitettsége. Az import egy másik kérdés, az Oroszországból és Ukrajnából érkező importunk 15 százalékát körüli – jelezte Orbán Viktor, aki a forint árfolyamának ingadozását is aggasztónak nevezte.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, percről percre frissülő szombati hírösszefoglalónkat itt találja.
(Borítókép: Orbán Viktor 2022. március 1-jén. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)