Természetesen a jegybankban is „részletesen foglalkoztak” az elmúlt hetek eseményeivel, vagyis azzal, hogy mindezeknek – orosz–ukrán háború, forintgyengülés – milyen hatásai lehetnek a hazai reálgazdasági folyamatokra.

A monetáris tanács keddi ülésén változatlanul, 3,4 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, viszont a kamatfolyosó felső szélét 100 bázisponttal, 5,4 százalékról 6,4 százalékra emelte – kamatmeghatározó ülést egyébként legközelebb március 22-én tart az MNB, amelyen az alapkamatot várhatóan tovább emelik, azaz folytatódik a tavaly nyáron megindított kamatemelési ciklus. A mostani, 100 bázispontos emelés viszont a csütörtöki, egyhetes betéti tenderen való kamatemelést is valószínűsíti: a múlt csütörtöki 75 bázispontos emeléssel ugyanis 5,35 százalékra nőtt az egyhetes betét kamata, így már csak 5 bázispontnyi mozgástere maradt az MNB-nek – ez a mozgástér felfelé a mai döntéssel most 105 bázispontra nőtt.

Az inflációs folyamatokról Virág Barnabás, a jegybank alelnöke kedd délután az MNB online háttérbeszélgetésén elmondta, hogy februárban a maginfláció tovább emelkedett, vélhetően elérte a nyolc százalékot – így a februári infláció a jegybank szerint 8 és 8,5 százalék között lehetett. Elmondta azt is, hogy az év elején a magyar gazdaság erős növekedési képességgel rendelkezett – még a háború kitörése előtt.

Azt látjuk, hogy a 8–8,5 százalékos tartomány a régióban relatíve alacsonynak számít, de az inflációs kockázatok felfelé mutatnak

– fogalmazott Virág Barnabás. Szerinte a környezet jelenleg olyan gyorsan változik, hogy még „nagyságrendi változásokat is nehéz megállapítani”. A márciusi infláció lesz irányadó, de az inflációs kockázatok tovább emelkedtek a háború miatt, míg a gazdasági növekedés kilátásai lefelé mozdultak el – tette hozzá.

Beszélt a kockázati étvágy romlásáról is: a háború kirobbanása ugyanis kockázatkerülést okozott a régióban, így Magyarországon is.

A megtakarításokról szólva elmondta, hogy a magyar megtakarítók továbbra is bíznak a forinteszközökben, továbbra is tartják azokat, a bankbetétállomány stabilan alakul, annak szintje megfelelt az ezen időszakban megszokott szezonalitásnak. Ugyanakkor a devizabetét-állomány lassú csökkenést mutatott az elmúlt időszakban.

A lakossági megtakarítók forintbizalma megmaradt

– hangsúlyozta a jegybank alelnöke, hozzátéve, hogy a külföldi befektetők esetében is stabilan alakult az állomány.

„A devizapiac viszont nagyon gyorsan változik”

Az elmúlt másfél-két hétben forint elleni pozíciók épültek ki, összesen hatszázmilliárd forint értékben – jelentette ki Virág Barnabás. Korábban is volt már ekkora összeg – forint elleni pozíció –, de az nem ilyen rövid időtartamban.

Egy ilyen pozicionáltságot finanszírozni kell, és majd le is kell zárni, aminek már forinterősítő hatása lesz, az alelnök szerint már csak az a kérdés, mikor. Ez utóbbit nagyban az orosz–ukrán háború határozhatja meg. Viszont ennek a költségét az MNB kamatpolitikája befolyásolja, és „e pozíciók tartásának költsége magas lesz” a kamatemelések révén.

Ez fájni fog

– tette hozzá.

A kamatdöntésről szólva elmondta, hogy a stratégia ugyanaz november óta: „kitartó, folyamatos alapkamat-emelési pályán mozgunk”. „Kiszámíthatóság és rugalmasság jellemzi a kamatemelési ciklust, amin a MNB monetáris politikája keresztül megy” – hangsúlyozta Virág Barnabás, hozzátéve, hogy

„A jelenlegi turbulens pénzpiaci környezetben elsődleges, árstabilitási célja mellett az MNB kiemelt feladata a piaci stabilitás biztosítása is. Az MNB az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében” – közölte Virág Barnabás. (Ez egyébként olyannyira hangsúlyos üzenete az MNB-nek, hogy a prezentációban is egy diát szántak neki.)

Arra az újságírói kérdésre, hogy a 105 bázispontnyi különbség – az alapkamat és a kamatfolyosó felső széle között – nem szorítja-e be az MNB-t ebbe a sávba, Virág Barnabás elmondta, hogy nem; amikor majd kell, a jegybank kész bármikor módosítani a mozgásteret.