A Mol elnök-vezérigazgatója cáfolta, hogy ellátási problémák merülhetnek fel Magyarországon az üzemanyag-ellátásban. Pedig az elmúlt napokban több jel is erre utalt, Hernádi Zsolt azonban szerda este kijelentette, hogy jelenleg legfeljebb logisztikai problémáról lehet szó, de az is „csak átmeneti, mire kiszolgálják a kutakat”.
Biztos, hogy nem lesz a hosszú hétvégén ellátási probléma – szögezte le Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában szerda este. Jelentősebb korlátozást sem terveznek bevezetni, egy személygépkocsit továbbra is meg tudnak tankolni a fogyasztók.
Az elmúlt napokban több szakértő is felhívta a figyelmet: elképzelhető, hogy a hosszú hétvégére fennállhat egy átmeneti üzemanyaghiány a kutakon. Több olvasónk is azt tapasztalta, hogy már most is vannak olyan kutak, ahol akadoznak az ellátások, de hallottunk olyanról is, hogy áttereltek autósokat egy másik töltőállomásra.
Higgye el mindenki, hogy teljesen felesleges elszaladni tankolni, van elég üzemanyag az országban
– mondta Hernádi Zsolt. Az ATV műsorvezetőjének arra a felvetésére, miszerint vannak olyan töltőállomások – Nógrád megyét hozta példaként –, ahol maximum 10 litert lehet tankolni, Hernádi leszögezte: ez zömében lokális probléma, és főként a „fehér kutakon” – azaz a nem valamely nagy hálózathoz tartozó kutakon – jellemző.
A Molnak a nagykereskedelmi piacon körülbelül 70 százalékos részesedése van, 20 százalék az OMV-é, a maradék 10 százalékon osztoznak az egyéb piaci szereplők. A Mol elnök-vezérigazgatója szerint a kiesett 30 százalékra is be tudnak lépni, és be is lépnek. Legfeljebb átmenetileg lehet probléma: „ha beáll két kamion, és teletöltik őket, akkor amíg befut a Molhoz a rendelés, és leszállítják azt, az akkor okozhat fennakadást”. Beszélt üzemanyag-turizmusról, arról, hogy a tranzitforgalom miatt rengeteg a kamion most a hazai benzinkutakon – az olcsóbb üzemanyag miatt –, de
ellátási probléma nincs.
Ez logisztikai probléma, „csak átmeneti, mire kiszolgálják a kutakat”.
Péntektől újabb emelés jönne a kutakon, ha nem lenne benzinárstop:
A hatósági ár 480 forint literenként. Bár volt némi adócsökkentés is, de „a különbözet a Molé”, azaz ennyit bukik az olajcég ezen – minden egyes eladott liter után. Arra a kérdésre, hogy meddig bírja ezt a Mol, Hernádi Zsolt elmondta: „a Mol egy egészséges vállalat, a nyereségét érdemben nem befolyásolja”, és ez látszik a befektetői reakciókon is – a cég árfolyama stabil a tőzsdén.
A Mol-vezér szerint biztos, hogy nem lesz olyan lépés, hogy egyik napról a másikra vezetik majd ki a hatósági árat, lépcsőzetes kivezetésre számít.
Az ellátási, logisztikai problémákról Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét is megkérdeztük szerdán. Szerinte a probléma a világpiaci helyzeten túl a Molra hirtelen rászakadt többletterhekből is ered:
Jelenleg más nagykereskedelmi cégek nem szolgálják ki a benzinkutakat, csak a Mol. Ezért rájuk szakadt a piac 30 százaléka – a saját 70 százalékán túl. Ennek hatására van egyfajta bizonytalanság a piacon. Már most is tapasztalható némi fennakadás, de ennek a mértéke ki fog derülni a napokban.
A mostani helyzetet úgy látja:
az előttünk álló hosszú hétvégén a kamionforgalom talán csökkenni fog, de elég sokan jelzik feléjük, hogy szórványosan, de az áruhiány miatt kiszolgálási problémák már most is vannak.
Szerinte az is idő, amíg a benzinkutak átállnak a Mol általi kiszolgálásra.
A probléma egyik része, hogy a 480 forintos ársapkát 82 dolláros olajárnál vezette be a kormány, de most már 130 dollár az olaj ára: ez hosszú távon nem fenntartható. Az továbbra is kérdés, hogy a Mol meddig akarja, illetve meddig tudja ezt az állapotot fenntartani – Hernádi Zsolt, az olajcég elnök-vezérigazgatója szerint a Molnak ez nem okoz problémát. Szerda este ugyanis azt is elmondta, hogy
90 napos tartalék van Magyarországon – ez uniós szabályozás.
Szakértők egyértelműen úgy látják, hogy az ársapkához és annak az árképzéséhez előbb vagy utóbb hozzá kell nyúlni.
A probléma másik részét Egri Gábor abban látja, hogy nagyon erős válságcunami van most kialakulóban. Az energiaipar egy részén már most látható, és ehhez jönnek még majd hozzá az élelmiszeripari nehézségek is:
Ez egy spirált fog elindítani, ami egy lefelé irányuló spirálba tolja bele az egész világgazdaságot. Ezek látszanak már a számokban is: árfolyamok szakadnak be, betétek devalválódnak, az infláció folyamatosan nő. Ezek a tényezők egyszerre kultiválódnak be, ami már rendkívül gyors spirált okozhat lefelé.
Tehát Európa makrogazdasági kilátásai se túl rózsásak. Ha az EU-térségben beborul az energiaellátás, az átgyűrűzhet számos más szektorba is – például az élelmiszeriparba –, ami együtt olyan gazdasági spirált okozna, amelyet csak kormányzati szinteken már nem lehet majd kezelni.
Nagyon fontos leszögezni, hogy jelenleg folyamatosan jönnek információk az energiaszektorról: tegnap derült ki, hogy az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia embargót vetnek ki az orosz gázra.
Tehát a piac jelenleg is percről percre, óráról órára változik.
A háború miatt most kapkodás van, és olyan folyamatok indultak be, amit ebben a pillanatban is a kormányok igyekeznek kezelni.
Egri Gábor szerint az ársapka valamilyen szinten megoldás a növekvő energiaárakra, de szerinte kombinálni kellene a jövedékiadó-csökkentéssel, áfacsökkentéssel, és egy támogatási rendszert kéne kidolgozni számos kedvezménnyel:
több gazdasági eszközt kellene kombinálni, hogy szűkítsük ennek a válságnak a hatásait a lakosságra.
De pánikra az ilyen helyzetekben Egri Gábor szerint sincs szükség:
A Mol ellátási oldalról biztosítani tudja a piac igényét, van két finomítója: Szlovákiában és Horvátországban, onnan lehet kapacitásokat átirányítani. Az állami készleteket fel lehet szabadítani – tehát sok eszköz van, ami segíthet, és enyhítené a magyar piacra a nyomást.
Tehát ezt a helyzetet a Mol és a kormány együttesen tudja csak kezelni, ezért az üzemanyag-ellátással kapcsolatos kérdéseinket feltettük nekik.
Megkerestük az Innovációs és Technológia Minisztériumot (ITM) is, azt szerettük volna megtudni, hogy „tudják-e garantálni az ország egész területén, hogy nem lesz üzemanyag-ellátási probléma?”, illetve hogy „a kormánynak van-e megoldási terve” arra, hogy az esetlegesen megnövekedett kapacitási problémákat hogyan kezelnék. A válaszukból kiderült, hogy
kitartanak a magyar családok védelmében a benzinárstop mellett, de azt is megtudtuk, hogy a baloldal elzárná a gázcsapot.
Sőt, aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel akarja megfizettetni a háború költségeit. A minisztérium teljes válasza alább szó szerint, hiánytalanul olvasható:
„A kormány a magyar családok védelmében kitart a benzinárstop mellett, a magyar emberek a gázhoz és áramhoz hasonlóan az üzemanyagért is az egyik legalacsonyabb árat fizetik Európában. A kormány benzinárstopot vezetett be és 480 forintban maximálta az üzemanyagok nagykereskedelmi árát is, ami hozzájárul a kiskereskedelmi benzinkutak versenyképesebb működéséhez és számos intézkedéssel támogatja a kisbenzinkutakat az ellátásbiztonság garantálása érdekében. Mindeközben a baloldal több alkalommal is követelte a gázcsap elzárását, a szankciók energiaszektorra való kiterjesztését, ezek a felelőtlen követelések napok óta gyengítik a forintot és veszélyeztetik a magyar gazdaságot. Aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel akarja megfizettetni a háború árát. Ezt nem engedhetjük, ezért ilyen lépést a magyar kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog támogatni.”
A nagykereskedelmi árak rögzítése a Molnak több tízmilliárdos veszteséget jelenthet – értelemszerűen minél tovább marad érvényben, ez az összeg annál nagyobb lesz.
A bevezetésekor Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője 20-30 milliárd forintos mínuszt kalkulált, azonban azóta csak nőttek az olajárak, és a forint is jelentősen gyengült.
A Molnak a nagykerpiacon körülbelül 70 százalékos részesedése van, 20 százalék az OMV-é, a maradék 10 százalékon osztoznak az egyéb piaci szereplők. Bonyolítja a helyzetet, hogy még akár az OMV is vásárolhat a Moltól:
Mindenki vásárolhat a Moltól, olyanok is, akik aztán azt külföldre is kiviszik. Ugyanis nem látni, mi akadályozná meg azt, hogy ezt a terméket bárki kivigye az országból – az Európai Unió egy szabad piac, a termékárak között pedig masszív különbségek vannak
– fogalmazott korábban az Indexnek az olajipari szakértő. Kérdés, hogy a Mol logisztikailag bírja-e a nagyobb keresletet, továbbá, hogy ez milyen gyorsan következik majd be.
Az már látható szerinte, hogy a keleti határon az ukrán és román autósok kiskerben „lefosztják” a magyar kutakat, ráadásul az országba érkező menekültek miatt is van egy extra kereslet az üzemanyagokra.
Ha megindulna a Mol nagykereskedelmi termékeinek a kiáramlása az országból, nem tudom, hogy milyen adminisztratív módon tudnák azt megoldani, hogy egyes vevőknek nem adnak el üzemanyagot
– mondta korábban lapunknak Pletser Tamás, hozzátéve: ha ez bekövetkezne, és jelentős mennyiségű üzemanyag áramolna így ki az országból, akkor az okozhat egyfajta hiányt az országban.
Az elemző szerint a piaci viszonyoktól való ellépés mindenképpen „valahol egy puklit fog okozni”, azaz valahol kijön majd a rendszeren belül a „feszültség”, hogy ez a termék itt olcsóbb, mint máshol.
„Gyakorlatilag a tranzitforgalmat, a határ mentieket, meg mindenkit, aki sokat tankol, keresztfinanszírozzuk a Mol, a kiskereskedők vagy épp az állam pénzén” – fogalmazott Pletser Tamás.
Szerinte – normális esetben – vissza kéne térni a piaci viszonyokhoz, AZONBAN az jelenleg 600-700 forint körüli üzemanyagárakat jelentene.
Ezt most nem fogja meglépni a kormány, amely szerinte csapdahelyzetbe navigálta magát. „Ezeknek az intézkedéseknek rövid távú haszna lehet politikailag, de lehet, hogy már középtávon is borzasztó károkat okoz” – tette hozzá.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)