A januári 7,9 százalékról 8,3 százalékra gyorsult az infláció. A KSH szerdai közlése szerint utoljára 2007. augusztusban mértek ilyen magas inflációt.
Februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit – közölte gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Utoljára 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek.
A januári 7,9 százalékos éves infláció után a fogyasztói árak emelkedésének további gyorsulására számítottak az elemzők, holott ősszel még októberre várták a tetőzését. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács februári kamatdöntő ülése után, még az ukrajnai háború tényleges kitörése előtt arról beszélt, hogy a februári mutató megközelítheti a 8,5 százalékot. A Portfoliónak nyilatkozó elemzők 8,1 százalékos adatot vártak.
Virág Barnabás szerint az infláció megugrása nem magyar sajátosság – erről beszélt február közepén az Indexnek a monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnök, aki szerint rendkívüli időszakban vagyunk, nemcsak Magyarország, de az egész világ is.
A jegybank alelnöke a tegnapi monetáris ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy februárban a maginfláció tovább emelkedett, vélhetően elérte a nyolc százalékot – így a februári infláció a jegybank szerint 8 és 8,5 százalék között lehetett.
A KSH közleménye szerint az élelmiszerek ára 11,3 százalékkal nőtt, ezen belül a margariné 25,8, a kenyéré 25, a száraztésztáé 22,1, a baromfihúsé 19,2, a sajté 17,9, a péksüteményeké 17,8, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5, a cukoré 3,8, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 2,5, a sertéshúsé 1,3 százalékkal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 18,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 19,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,2, ezen belül a dohányáruk 9,9 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkekért 8,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,2, a szobabútorokért 15, a használt személygépkocsikért 10, a televíziókért 8,6, az új személygépkocsikért 7,3 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások díja 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 17,4, a járműjavítás és -karbantartás 12,2 százalékkal került többe – közölte a KSH.
2022. januárhoz viszonyítva februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal nőttek.
Az élelmiszerek 2,1, ezen belül a kenyér 7, a száraztészta, valamint a margarin 6,3, a párizsi és a kolbász 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,5, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a kávé 4,2, a péksütemény 4 százalékkal lett drágább. A kormányzati élelmiszerár-maximalizálás következtében a liszt 9,7, az étolaj 9,2, a cukor 6,7, a tej 3,0, a sertéshús 0,4 százalékkal lett olcsóbb. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,8, ezen belül a szeszes italoké 2,2 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkek 0,9, ezen belül a szobabútorok 2,3, a konyha- és egyéb bútorok 1,5 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás díja 2,1, a lakásjavítás és -karbantartásé 2 százalékkal nőtt.
A KSH közleménye szerint január–februárban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 8,1, a nyugdíjas háztartások körében 7,6 százalékkal emelkedtek.
A februári 8,3 százalékos infláció nagyjából egybeesik az általunk várt 8,4 százalékos szinttel, de mivel az elemzői konszenzus 8,1 százalékra várta az adatot, így a piacot negatív meglepetésként érte a friss közlés – írja az Indexhez is eljuttatott kommentárjában Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, de a tetőzés a háborús bizonytalanság okán lehetetlen megjósolni. A fokozódó negatív bázishatások miatt azonban év közepétől fékeződhet az áremelkedés üteme, ám várakozásaink szerint az év végén még így is bőven az MNB 2-4 százalékos célsávja felett ragadhat.
Kiss Péter szerint a megjelent adat tovább növelheti a kamatemelési várakozásokat, mivel az MNB-nek a korábban vártnál magasabb kamatpályára lesz szüksége az infláció visszafogásához, amihez a háború makrogazdasági és nyersanyagpiaci következményei is jócskán hozzájárulnak. Úgy véli, hogy ezeken a szinteken már felvetődik az a dilemma, hogy ha az MNB beveti fegyverarzenálját az infláció ellen, akkor ezzel megakaszthatja a növekedést, amire a szomszédunkban zajló háború is egyértelműen negatív hatással van.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)