Az utóbbi hetekben Kína felismerte az orosz piacon kínálkozó lehetőségeket: orosz állami tulajdonban lévő cégekkel tárgyalnak, hogy az energiahordozókat és a nyersanyagokat kitermelő vállalatokban részesedést szerezhessenek – írja a Bloomberg.
Kína stratégiai célja, hogy részesedést szerezzen AZ OROSZ ENERGIA- ÉS NYERSANYAGTERMELŐ CÉGEKBEN, és tovább növelje MÁR MEGLÉVŐ TULAJDONRÉSZEINEK ARÁNYÁT Is.
Ennek érdekében a Gazprom PJSC gáz- és olajipari óriásvállalattal és az alumíniumgyártó United Co. Rusal International PJSC-vel is tárgyalóasztalhoz ülhetnek – írja a Bloomberg.
A pekingi kormányzat a kínai állami tulajdonban lévő cégeken keresztül (mint például a China National Petroleum, a China Petroleum, az Aluminium Corp. és a China Minmetals) szeretne orosz vállalatokba és orosz eszközökbe fektetni. Ebben az is szerepet játszik, hogy a kínai importot minden olyan, oroszokkal kötött megállapodás segíti, amely a kínai energia- és élelmezés-biztonság megoldására törekszik.
MÁR ELKEZDŐDTEK a kínai és az orosz energiavállalatok közötti tárgyalások. a megbeszélések a kezdeti stádiumban vannak, és egyelőre MÉG NEM SZÜLETTEK konkrét megállapodások.
Eközben az Európai Unió vezetői mindent megtesznek az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentésének érdekében. Kína viszont változatlanul fenntartja a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal. Ez annak ellenére történik így, hogy az európai és az amerikai cégek tömegesen hagyják el az orosz piacot: a BP, a Shell és az Exxon Mobil döntésén az egész energiaipar meglepődött, mivel az sem érdekelte őket, hogy hátra kellett hagyniuk dollármilliárdokat érő eszközeiket.
Vang Ji kínai külügyminiszter a hét elején elmondta, hogy a kínai–orosz kapcsolatok továbbra is szorosak maradnak annak ellenére, hogy Kína aggodalmát fejezte ki a civil áldozatok miatt, és béketárgyalásokra szólította fel az érintett feleket.
Érdemes tudni, hogy Kína most is aktívan jelen van az oroszországi energetikai piacon, hiszen a CNPC-nek húszszázalékos a részesedése a Yamal LNG-projektben és tízszázalékos az Arctic LNG 2-ben, a Cnooc Ltd.-nek pedig szintén tízszázalékos részesedése van az Arcticban.
Az is a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére utaló jel, hogy a két ország elnöke, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin már februárban megállapodott, hogy Kína növeli az orosz búza, gáz és olaj importjának mennyiségét. A két elnök a téli olimpia előtt találkozott Pekingben, ekkor a Gazprom és a Rosznyeft PJSC is megállapodott a kínaiakkal.
A orosz–ukrán háború és az orosz szankciók következtében mostanság minden oroszországi befektetés kockázatos. Oroszország a globális cégek számára befektetésre nem alkalmas színtérré változott, mivel az ország gazdasági teljesítménye gyorsan romlik.
A szankciók dollármilliárdos károkat okoztak az orosz eszközökben, a kötvényárfolyamok pedig nagyot zuhantak, amikor megnőtt a nemfizetés kockázata. Az oroszok abban gondolkoznak, hogy egy kínai befektetés segíthet abban, hogy olaj- és gázszállítási megállapodásokkal felgyorsíthassák az ázsiai piacszerzést. Kína öt év alatt kétszeresére, majdnem hatvanmilliárd dollárra növelte az orosz energiavásárlás összegét.
A Szibéria Ereje vezeték 2019-től szállít orosz gázt Kínába. A Gazprom egy másik vezetékről is tárgyal, amely az Európát ellátó gázmezőkről szállítana üzemanyagot Kínába. Az útvonal létrehozásáról szóló megállapodást még idén aláírhatják – írja a Bloomberg.
(Borítókép: Denis Sinyakov / Reuters)