Az orosz–ukrán konfliktus egy energiaválságot is elindított, ezzel is megnehezítve a nemzetek dolgát a fosszilis energiahordozók területén. Világszerte az olaj- és földgázfelhasználás csökkentésével és drágulásával kell számolni, amire pénteken a Nemzetközi Energiaügynökség hívta fel a figyelmet.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a kirobbant konfliktus miatt a nemzeteknek ösztönözniük kellene az embereket az energiahordozók spórolására – ez pedig még a globális felmelegedés elleni harcban is jól jöhet. Szerintük ennek a következményei valószínűleg tovább fokozódnak a következő hónapokban, ráadásul jelenleg a készletek történelmi mélyponton vannak.
Fatih Birol, az ügynökség ügyvezető igazgatója szerint
a keresleti oldal csökkentése lehet az egyik módja a kialakult helyzet kezelésének, ezzel is csökkentjük azt, hogy több olajat kelljen pumpálni a rendszerekbe.
Bár ez a kommunikáció az Egyesült Államokban erősen ellentmondásos lehet: a világ legnagyobb olajtermelője, ahol a fosszilis üzemanyaggal foglalkozó vállalatok komoly profitot termelnek, ezek a cégek most a termelés növelését követelik, hiszen a megemelkedett benzinárak jól jönnek nekik.
Pénteken az IEA 10 azonnali lépést javasolt az olajkereslet csökkentése érdekében: például azt, hogy a közlekedési eszközökre vezessenek be sebességkorlátozásokat; a munkavállalók akár heti három napot is otthonról dolgozhassanak; az emberek lehetőség szerint vonattal és ne repülőgéppel utazzanak. Az ajánlott intézkedések között szerepel továbbá a városokban az autómentes vasárnap is.
Az Európai Unió az elmúlt években a földgáz mintegy 40 százalékát, a nyersolaj több mint 25 százalékát Oroszországból szerezte be.
Az ügynökség szerint ha a fejlett nemzetgazdaságok mind a 10 ajánlást meg tudják valósítani, akkor azzal napi 2,7 millió hordóval csökkenthetnék az olajkeresletet. Érdekesség, hogy ez pont megegyezik azzal a becsléssel, miszerint napi 2,5 millió hordó orosz olaj várhatóan kiesik a világpiacokról. De a jelentésében az ügynökség egy sor strukturális, hosszabb távú változtatást is sürgetett.
A válság kirobbanását követően vezető nyugati politikusok energiatakarékosságra kezdték ösztönözni a polgárokat.
Mindenki tehet valamit. Energiafogyasztásunk általános csökkentéséhez nagyban hozzájárul a 450 millió európai egyéni hozzáállása is
– fogalmazott a napokban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Joe Biden amerikai elnök pedig az olajtársaságokat sürgeti, hogy fokozzák a termelésüket, mert szerinte így valamelyest lépést lehetne tartani a kereslettel. A New York Timesnak amerikai kormányzati tisztségviselők azt állították, hogy hosszú távon az Egyesült Államoknak el kell térnie a fosszilis tüzelőanyagoktól, és több megújuló, tiszta energiaforrásra kell támaszkodniuk.
Ezek megoldások lennének a globális felmelegedésre, illetve a nemzetgazdaságok más országoktól való energiafüggőségére is.
De ezek jelenleg még nem tudják kielégíteni az azonnali keresletet.
A Fehér Ház szóvivője nem kívánt nyilatkozni, hogy Biden tervezi-e az amerikaiak felszólítását az energiatakarékosságra.
Hazánkban egyelőre csak logisztikai problémák vannak, legalábbis Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint, aki március 9-én előbb az ATV-ben, majd egy nappal később egy rendkívüli Kormányinfón beszélt arról, hogy nincs és nem is lesz a közeljövőben ellátási probléma.
A Mol vezérigazgatója szerint:
Fognak tudni annyi üzemanyagot termelni, amennyire szüksége van a piacnak.
Bár a szerkesztőségünkbe érkeznek panaszok arról, hogy komolyan akadozik az ellátás Magyarországon, Hernádi Zsolt kijelentette, hogy a pánikvásárlások nem Budapestre jellemzők, inkább a kisebb, határ menti településekre.
(Borítókép: Olajoshordók egy japán üzemben 2022. március 17-én. Fotó: Soichiro Koriyama / Bloomberg / Getty Images)