Amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntött, hogy megszállja Ukrajnát, Peking álláspontja elsőre nem volt egyértelmű – egyszerűen nem foglalt állást. Ma már látszik: nem állnak be se Kijev, se Moszkva mellé. Peking most elég erős ahhoz, hogy semleges álláspontot vegyen fel.
A Kína és Oroszország közötti kapcsolat a történelem során még akkor is konfliktusokkal volt terhes, amikor ugyanolyan ideológia mentén építették hatalmas országaikat. Diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatuk számos hullámvölgyet élt meg. Mostanában azonban elkezdtek közeledni egymás felé: hivatalosan utoljára Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin a 2022-es téli olimpiai játékok miatt találkoztak, ahol erős partnerséget mutattak egymás iránt. Pedig ekkor már orosz csapatok állomásoztak Ukrajna határai mentén, és egyre valószínűbbnek tűnnek azok a pletykák, miszerint
Moszkva előre tájékoztatta Pekinget Ukrajna megtámadásáról.
Beszámolók szerint a pekingi vezetés villámkonfliktussal számolt: úgy kalkulált, hogy gyorsan – a nyugati világ megosztottsága miatt – orosz uralom lesz Kijevben. De a heves és kemény ukrán ellenállás miatt, illetve mert az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok is a vártnál határozottabban és egységesen kiálltak Kijev mellett, a pekingi elképzelés nem valósult meg. Most több elemző úgy látja, hogy az orosz katonai teljesítmény nem volt eddig kielégítő, és a háború valószínűleg nem fog egyhamar véget érni.
Bárki bármit is mond vagy ír most a világban, egy dolog biztos:
letehetetlen kívülről megfejteni a jelenlegi kínai vezetés döntéshozatali folyamatát és kimenetelét.
De láthatók bizonyos tényezők, amikkel nagy valószínűség szerint Peking számol, és ezek egyike sem utal arra, hogy Kína bármilyen előnyre tenne szert, ha Oroszországgal most szorosabbra fűzné a viszonyát. A Bruegel szerint erre hat oka is van Pekingnek:
Peking nagyon jól tudja: ha Moszkvának most a segítségére siet, azzal rövid távon nyerhet, de hosszú távon komoly károkat szenvedhet el. Ráadásul az elemzők szerint szembesülnie kellene azzal, hogy Oroszország komoly gazdasági támogatást várna el, és ezek visszafizetése a nyugati szankciók miatt bizonytalan.
Viszont az is biztosnak tűnik, hogy most nem fog csatlakozni az Egyesült Államokhoz sem, hiszen Kínát a közelmúltban sújtották amerikai és európai szankciók, és Washington Donald Trump idején kereskedelmi háborút hirdetett ellene.
A történelemből jól tudjuk, hogy a Nyugat közel 100 évig megalázta Kínát, és ezekre a mély sebhelyekre most is emlékeznek.
Ráadásul mostanra Peking olyan erős tényező lett, hogy képes arra – ha az érdekei úgy kívánják –, hogy a semleges álláspontot tartsa fenn. Jelenleg anélkül tudja megfosztani Oroszországot a támogatásától, hogy közben feltűnne, hogy az Egyesült Államokkal összehangolta a tevékenységét. Ráadásul a kínai retorika nem változna, és azt kommunikálnák, hogy továbbra is Oroszország mellett állnak.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, csütörtöki percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping 2022. február 4-én. Fotó: Kremlin Press Office / Handout / Anadolu Agency via Getty Images)