A jegybank elnöke ezután azt írta, hogy szerinte egy új „harmincéves háború” [az eredetit 1618 és 1648 közt vívták – a szerk.] harmadik évtizedében élünk. „2001-ben elindult, és várhatóan a 2030-as évtized elejéig tart az »új harmincéves háború«, amelynek jellege, főszereplői és szakaszai tisztán felismerhetők.”

Akkor, tehát 1618 és 1648 között egy európai háború zajlott, ami mára világméretűvé tágult. Akkor a mainál nagyobb Németország, ma az Európai Unió az első két évtized fő hadszíntere. [...] Akkor a tét az Európa feletti uralom volt, ma az USA világhatalmi szerepének a megőrzése

– írta a jegybankelnök, majd azzal folytatta a gondolatmenetet:

Akkor a spanyol és osztrák Habsburgok, most az USA és az EU a szövetségesek. Akkor először a csehek, majd a dánok, ezek bukása után a svédek, majd a franciák vezették a protestáns hitért, ténylegesen azonban a függetlenségért és önállóságért harcolókat. Most mindenki, aki szeretne független és önálló lenni, így vagy úgy, nyíltan vagy rejtve küzd a világkormány és annak európai változata, az Európai Egyesült Államok ellen.

Hozzátette, hogy ennek a háborúnak a fő hadszíntere ma már Ázsiában van az Egyesült Államok és Kína szembenállása révén, „de az európai frontok sem szűnnek meg, ahogy azt már látjuk az orosz–ukrán háborúban”.

Most az amerikai stratégia célja, hogy elzárja az EU–orosz együttműködést, valamint Eurázsia integrációját annak érdekében, hogy teljes erejével az ázsiai küzdelemre összpontosítson

– fogalmazott Matolcsy György, majd hozzátette: ennek a hadviselésnek a leállása szerint a 2030-as évek elejéig nem várható. „Ma az Európai Unió vagyonának, jövedelmének, jövőbeli lehetőségeinek, világgazdasági súlyának és lehetséges népességgyarapodásának jelentős részét már elveszítette a 2001-től folytatott, döntően rejtett háborúban. A harmadik évtizedben az európai hadszíntér fennmaradása miatt a veszteségek tovább nőnek.”

A jegybank elnöke azt is elmondta, hogy szerinte ebben a háborúban mi lenne a megfelelő stratégia. Felsorolta, hogy a fizikai hadviselésből mindenképp ki kell maradni, miközben az önálló mozgásteret meg kell őrizni, és semmiről sem szabad végleg lemondani.

Már most érdemes felkészülni arra, hogy a harmincéves háborúk lezáródnak, de a 21. század egyik fő ellentéte, az USA–Kína szembenállás folytatódik. Akkor a vesztfáliai béke (1648) után még 1657-ig folytatódott a spanyol–francia háború, most a 2030-as évek elején remélhető békeegyezményt követően egyáltalában nem biztos, hogy leáll az amerikai–kínai hadviselés

– írta a jegybank elnöke, majd utána azt is hangsúlyozta: az utolsó „háborús évtizedet” érdemes az ország megújítására felhasználni. „Célunk nem a túlélés, hanem az évtized megnyerése. Ha nem ezt tesszük, még a túlélés is nehéznek bizonyulhat.”

Matolcsy György végezetül azzal példálózott, hogy mi történt az Erdélyi Fejedelemséggel a harmincéves háború után nem sokkal. „Emlékeznünk kell azonban arra, hogy Erdély egészen 1657-ig virágzott, akkor azonban a török porta engedélye nélkül megtámadta az akkori Lengyelországot (a mi időnkben ez a terület Ukrajnához tartozik). A drámai hiba végzetes következményeit ismerjük.”

A tanulság örök: soha, senkit ne támadjunk meg, még biztatásra vagy engedéllyel sem!

– zárta írását. 

(Borítókép: Matolcsy György 2021. december 1-jén. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)