A kormány kiemelt stratégiai partnerei a horgászok, a horgászszervezetek és a haltermelők – mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára kedden Siófokon, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) a halak és halőrök napján tartott rendezvényén.
Szentpéteri Sándor a Balatonra kifutott Szent Mihály rendezvényhajón hozzátette: a természetes vizek halgazdálkodásában a horgászat előtérbe helyezése cél. A horgászat mintegy százmilliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez, amely több, mint a természetes vizeken 2016-ban megszűnt halászat által előállított érték volt – mutatott rá. Megjegyezte: a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ kiemelt feladata, és jelezte: a kormány támogatja az étkezési hal 5 százalékos áfáját.
A helyettes államtitkár ismertette: Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb pontytermelője a csaknem 12 ezer tonna éves mennyiséggel. Folyamatosan nő az afrikai harcsa termelése: a halfajból 2020-ban 3825 tonnát termeltek étkezési célra, ezzel az EU-ban Magyarország az első helyen áll. Elmondta azt is, hogy – bár 2013 óta 20 százalékkal nőtt – még mindig alacsony, fejenként 6,3 kilogramm az éves magyar halfogyasztás.
Szentpéteri Sándor kitért arra is, hogy 2021-ben és 2022-ben négy haltermék, a balatoni hal, az akasztói sziki ponty, a szilvásváradi pisztráng és a szegedi tükörponty kapott földrajzi árujelző oltalmat.
Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke – a Pest megyei 7. választókerület fideszes országgyűlési képviselője és Fidesz–KDNP-s képviselőjelöltje – többek között arról beszélt, hogy ezen a napon idén ünneplik először a halőröket, akik több mint kétezer helyen óvják a halállományt. Az eszköz- és egyenruha-fejlesztések után az év halőre és címzetes vezető halőri cím adományázásával életpályaprogram indul számukra – közölte.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási (BH) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatont a jelenlegi formájában kellene megőrizni. Mint mondta, a klímaváltozás hatására idén 25 centiméterrel alacsonyabb a Balaton vízszintje, mint tavaly, és az idei csapadék-előrejelzések nem biztatók. Szükség lenne a tó szervesanyag-terhelésének csökkentésére, jelentős terhelést jelent a fürdőturizmus, a vadmadarak – főleg a kormorán – jelenléte, de az évente 2000 tonna etetőanyagot a vízbe helyező horgászat is 4-5 tonna foszfort juttat a tóba – mondta. Azt is ismertette, hogy az 1990-es évek óta jelentősen javult a Balaton vízminősége.
Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója közölte: a magyar étkezésihal-termelés 2020-ban 16,9 milliárd forint értéket állított elő, az érték évről évre nő.
A 30 ezer hektárnyi nyilvántartott tógazdálkodási területből 26,5 ezer hektáron üzemelnek tavak, ahol évente 20 ezer tonna halat termelnek, ebből 14 ezer tonna étkezési méretű. Az intenzív üzemi haltermelés – a tógazdaságokkal ellentétben – nem zsugorodik, hanem folyamatosan nő: 23 vállalkozás 25 telephelyen foglalkozik ezzel a technológiával, és 2020-ban 5277 tonna halat termeltek, ami 11 százalékkal több a 2019-es mennyiségnél.
A esemény részeként a BH NZrt. Tihanynál a Baross Gábor kompról három tonna két- és háromnyaras pontyot telepített a tóba. A társaság évente 300 tonna ponty telepítését végzi.
A rendezvényen Szentpéteri Sándor, Szűcs Lajos és Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója négy halőrnek adta át a címzetes vezető halőri kinevezést, közöttük Kerekes József, a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségének hivatásos halőre az év halőre díjat is kapott.