Csaknem három hete, hogy történelmi mélypontra esett a forint árfolyama a külföldi devizákkal szemben. Azóta a hazai jegybank számos intézkedésével próbálta stabilizálni a forint árfolyamát, de eddig a látványos siker elmaradt, igaz a nemzetközi hangulat sem a legkedvezőbb a hazai devizának.
Március 7-én meglehetősen kilátástalannak tűnt a forint helyzete, amikor egy euró 400 forintot ért. Azóta némileg magához tért a magyar fizetőeszköz, a háború kitörésének hírét követő piaci sokk után március 16-ra például 370 forintos szintig visszaerősödött a forint, de az azóta eltelt időszakot inkább az árfolyam oldalazása, szerény gyengülés jellemezte.
Ahogy az alábbi árfolyamgörbén is látszik az elmúlt napokban a 370-es alsó és a 375-ös felső lélektani határok között mozog a hazai fizetőeszköz jegyzése. Szakértői várakozások alapján komolyabb változásra ezen szintek bármilyen irányú átlépését követően lehet csak számítani.
Csütörtökön
Délután fél háromkor
A forint kedden erősödött határozottan, miután a jegybank monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az euró jegyzése napközben 369,44 forint is volt. A piac az MNB újabb monetáris szigorítását már be is árazta és a keddi „rendes” kamatemelés után ugyanis csütörtökön az előző hetinél 30 bázisponttal magasabb, 6,15 százalékos kamattal hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet a jegybank kedd délutáni sajtótájékoztatóján, hogy az orosz–ukrán háború globálisan negatív sokkokat hoz, amely jelentősen befolyásolja az infláció szintjét és a növekedési kilátásokat is.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, csütörtöki percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)