Azonnali lépéseket kell tenni Európa orosz energiafüggőségének enyhítésére, és ezzel egyidejűleg szintén azonnal mérsékelni kell az európai energiaárakat – mondja Spanyolország miniszterelnöke, aki egyszersmind olyan módszert is ajánl, amivel nagy lépést lehet tenni e két, eddig látszólag egymásnak ellentmondó cél egyszerre elérhetősége felé.
Pedro Sánchez, Spanyolország szociáldemokrata miniszterelnöke szerint az európai vezetőknek lépéseket kell tenniük az energiaárak leszorítására, hogy Európa ne váljon Vlagyimir Putyin túszává, és hogy mérsékeljék azokat a gazdasági károkat, amelyeket az Ukrajna ellen indított orosz invázió okoz – írja a Financial Times összefoglalva Sánchez interjúját, amit a miniszterelnök a brit üzleti lapnak adott.
Ha az Európai Unió nem ad a tagállamainak eszközöket arra, hogy válaszoljanak a rendkívüli helyzetre, ami 2022 márciusára kialakult, akkor mindegyikük óriási gazdasági árat fog ezért fizetni – utalt arra, hogy Spanyolország a gáz és az áram árának elválasztását javasolja, amihez meg kellene változtatni az uniós árszabályozást. Sánchez azzal érvel, hogy Moszkva már az elmúlt év második felében is magasan tartotta a gáz árát azzal, hogy visszafogta a kínálatot, amivel Európa Putyin túszává vált.
A spanyol kormányfő szerint a megoldás részben az orosz energiafüggőség gyors csökkentése, részben az árszabályozás hozzáigazítása az új helyzethez. Spanyolország különösen kiszolgáltatott az áram drágulásának, ugyanis a háztartások harmada a szabadpiacon, azonnali szállítású áram árához között tarifa alapján fizet a villamos energiáért. Ezért a számlákon már hónapok óta igen magas összegek szerepelnek.
Spanyolország azt akarja, hogy az EU adja fel (vagy legalábbis függessze fel) azt az árszabályozást, amelyben az áram árát a gázéhoz köti oly módon, hogy az áram árát a piac teljes ellátásához szükséges utolsó gázaukción kialakult árhoz igazítják. Ez azzal jár, hogy a gáz árának megugrása viszi magával az elektromos energiáét is. Eközben Spanyolország a tavalyi áramszükséglete 45 százalékát megújuló forrásokból állította elő, miközben alig használt gázt. Sánchez szerint nem logikus, hogy az országa esetében a 10-15 százalékos gázfelhasználás szabja meg az áram árát.
A spanyol vezetés ötletét bíráló kritikusok szerint ez a változtatás mérsékelné az országok, a vállalatok és a családi házak tulajdonosai ösztönzését arra, hogy átálljanak a megújuló energiahordozókkal előállított villamos energia felhasználására, illetve a részbeni (vagy egészben történő) önellátásra. Ezzel egyben – így a „vád” – hosszabb távon az orosz energiafüggőség visszaszorítását is késleltetnék.
Sánchez viszontválasza erre – a szerinte piaci fundamentalista megközelítésre – az, hogy az EU-nak el kell választania az energiaválság rövid távú enyhítését a hosszabb távú reformoktól.
A madridi kormány eddig 10-12 milliárd eurónyi energiapiaci támogatásról döntött, ám a miniszterelnök szerint ez a megoldás nem fenntartható. És nem is hatékony anélkül, hogy az EU megtenné, ami tőle telik az árak letörése érdekében. Sánchez szerint Spanyolország segíthet Európának a gázfüggősége enyhítésében, feltéve, hogy kiépülnek a megfelelő szállítási kapacitások Franciaország felé.
Spanyolországban van a kontinens jelenlegi cseppfolyósgáz-tárolási (LNG-tárolási) kapacitásának mintegy harmada, de az ígéretet jelentősen beárnyékolja, hogy Madrid a közelmúltban összeakasztotta a bajszát Algériával, a legnagyobb gázszállítójával. Az ok még csak nem is a gáz, hanem az, hogy Algéria nézeteltérésbe került Marokkóval, és a szomszédok közötti területi vitában Spanyolország az utóbbi mellé állt. Algéria madridi nagykövetét hazahívták, de a diplomáciai konfliktus még a kormánykoalíció pártjain belül is feszültséget okozott.
Az mindenesetre bizakodásra ad okot, hogy Algéria, amely a 10. legnagyobb gáztermelő a világon (és amely 2021-ben az export-LNG-jének nagy részét az európai piacokra irányította, így az EU top 5-be is beletartozik), a spanyoloktól függetlenül jelezte: kész növelni a földgáz és az LNG exportját is.
Szakértők szerint kis erőfeszítéssel 22 milliárd köbméterről 32 milliárdra növelhető a közvetlen algériai–spanyol vezeték, a Medgaz kapacitása is.
Márpedig ha a spanyol gázvezetékrendszert jobban megnyitják az EU felé, az észak-afrikaiaknak még csak túlzottan jóban sem kell lenni a spanyolokkal ahhoz, hogy az európai tranzitgáznak egy újabb betáplálási forrásává válhassanak.
(Borítókép: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)