Az ukrán frontra most olyan embereket keresnek, akik több nyelven beszélnek, hajlandók napi 2000 dollárért (több mint 680 ezer forint) titkon Ukrajnába menni, és különböző speciális bevetésekben részt venni – ez nem álhír, ez egy álláshirdetés volt a Silent Professionals nevű, magánkatonai és biztonsági iparban szolgáltató cégnél. Hogy működnek ezek a cégek? Mekkora bevételük van, és ki fizeti a számlát? Vlagyimir Putyinnak lehet, hogy csak egy elektronikus számlát kell majd a végén kifizetnie?
Ha beindul a vállalkozás, akkor óriásit lehet a hadiipari és a biztonságtechnikai szektorban szakítani. A bennfentesek szerint a keresleti oldal folyamatosan nő, amióta Oroszország úgy döntött, hogy megszállja Ukrajnát. Az ukrajnai háború közepette az amerikai és európai magánvállalkozók azt mondják, hogy a „kivonási″ feladatoktól kezdve a logisztikai segítségnyújtáson át egyre több lehetőség nyílik a régióban.
Miközben nyugati önkéntesek csatlakoznak az ukrajnai harchoz, amiért ugyanolyan fizetségre számíthatnak, mint az ukrán reguláris haderő tagjai, a magáncégek komoly pénzeket kínálnak a biztonsági szolgáltatásokért. Robert Young Pelton, az egyik amerikai katonai magáncég szakértője szerint „őrület van a piacon”, a fizetett biztonsági szakemberek iránt óriási most a kereslet.
A toborzásról és arról, hogy pontosan kiket is keresnek, Pelton nem válaszolt a BBC-nek, de úgy látja, hogy
MOST harmincezer és hatmillió dollár (akár több mint kétmilliárd forint) közötti összegért bérelnek fel vállalkozókat, hogy segítsenek kimenekíteni ukrajnából az embereket.
A magasabb összeg olyan műveletekért jár, amelyekben a vagyonukkal együtt komplett családokat menekítenek ki. Kelet-Európában óriási lesz mostanában a hadiipari kereslet. Most nemcsak katonákat keresnek, hanem biztonságtechnikai és kiberbiztonsági cégeket is. Az ilyen cégek most hatalmas profitra tehetnek szert, ha azonnal rendelkezésre állnak a gyorsan végrehajtandó evakuálási feladatokra.
Más szakértők viszont úgy látják, hogy Ukrajnában most inkább hírszerzési feladatok ellátására keresnek cégeket. Szerintük nem kifejezetten magánzsoldosokra van igény, mivel az ukrán reguláris hadsereg képes felvenni a harcot az orosz katonákkal.
A jelek szerint ez egy folyamatosan növekvő iparág, az Aerospace & Defense News kalkulációja szerint
a globális katonai és biztonságpolitikai magánipar teljes piaca 2030-ban meghaladhatja a 457 milliárd dollárt (ez több mint 155 ezer milliárd forint).
Ez az összeg 2020-ban csak 224 milliárd dollár (több mint 76 ezer milliárd forint) volt. Az iparág jellegéből adódóan nehéz nyomon követni a vállalkozások számát. Pénzügyi információk nem mindig állnak rendelkezésre, és általánosan elmondható, hogy országokon átívelő céghálózatokról beszélünk, nehéz egyértelmű adatokat találni.
A szektorban sokan ellenzik, hogy a munkavállalókat „zsoldosoknak” hívjuk. Szerintük ez ugyanolyan biztonságtechnikai munka, annyi különbséggel, hogy a konfliktus sújtotta területeken nagyobb valószínűséggel kell erőszakot alkalmazni. A támadóműveleteket vállaló cégek közé tartozik például a dél-afrikai székhelyű Executive Outcomes is – az 1990-es években az angolai és Sierra Leone-i kormány nevében harcoltak. A londoni székhelyű Sandline International vállalat pedig részt vett a pápua új-guineai, libériai és Sierra Leone-i konfliktusokban. A leghírhedtebb orosz zsoldoscsoport, a Wagner kommandó tagjai állítólag most Ukrajnában vannak, bár ezt hivatalosan és hitelesen még nem erősítették meg. Nemzetközi szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy
a MAGÁNCÉGEKNEK MÉG egy MENTŐAKCIÓ IS VESZÉLYES LEHET Ukrajnában.
Ráadásul Kelet-Ukrajnában most hemzsegnek a képességüket vagy tapasztalataikat hamisan feltüntető emberek. Egy volt brit katona úgy látja, hogy Ukrajnában a magánvállalkozásokat övező hírek többsége ostobaság, és nem látja, hogy jelenleg hogyan tudnak Ukrajnában tevékenykedni magánvállalkozások. Szerinte ha valamelyik oldal vagy valamelyik milícia most elkap egy ilyen csoportot, akkor egyszerűen kémnek nézik, és kész, ezért ez most nem a magánhadseregek ideje a régióban.
A témával kapcsolatban felhívtuk Robert C. Castelt, aki egy izraeli minisztérium biztonsági igazgatója és biztonságpolitikai elemző is. Véleménye szerint történelmi szempontokból is meg kell vizsgálni a zsoldoshadseregeket, szerinte a királyok, hűbéresek vagy császárok korábban mindig a saját pénzükből, egyfajta magánhadseregként bérelték fel a harcosokat. Ebben a francia forradalom hozta el a változást, amikor kialakultak a néphadseregek – ebből jöttek létre később a mai reguláris nemzeti haderők. A szakértő most kiemelten arra hívta fel a figyelmet, hogy
ha egy amerikai biztonsági vállalat alkalmazottja életét veszti egy harci eseményben, az más, mint ha egy amerikai katona veszti az életét. Ezek a magáncégek lehetséges opciók a kellemetlen helyzetek megoldására. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a demokratikus intézmények megkerülésére ez egy jó lehetőség, ami nagy fokú rugalmasságot biztosít a döntéshozóknak.
A piaci átalakulást prognosztizálja, hiszen a szabad kereskedelmet eddig az egypólusú világ miatt egy reguláris hadsereg biztosította, mégpedig az amerikai haditengerészet. Ők garantálták a szabadpiaci szállításokat és az áruk biztonságos mozgását a világtengereken, ahol az áruk túlnyomó többségét mozgatják – az amerikaiak védték a globalizációt. Ma azt látjuk, hogy ez az egypólusú világ kezd szétesni, mert az amerikai hadsereg túlterjeszkedett, és a döntéshozóknak a szakértő szerint ez egyre kevésbé fontos. Ezért Washington is felvesz biztonsági embereket, akik fegyveresen kísérik a kereskedelmi hajókat, és például egy esetleges kalóztámadástól is védik a szállítmányokat.
Én itt látok egy óriási lehetőséget a magánszektor számára, ahova be tud nyomulni
– mondta az Indexnek a biztonsági szakértő.
Robert C. Castel úgy látja, hogy minden országnak megvan a lehetősége arra, hogy egy ilyen hadserege legyen, és egy idő után szerinte szükség is lesz erre. Ezek olyan műveleteket fognak tudni ellátni, amelyeket a reguláris nemzeti hadseregek egyszerűen nem tudnak elvégezni – politikai és törvényhozói korlátok miatt. Ugyanakkor a szakértő szerint a nemzeti hadseregek valószínűleg mindig kompetensebbek lesznek, mint a magánhadseregek.
Kérdésünkre, hogy mekkora kezdőtőkeigénye van ennek az iparnak, a szakértő úgy válaszolt, hogy
a tőkeigény nem olyan nagy, mint elsőre tűnik. Ebben nem az a biznisz, hogy embereket fegyverzek fel, és elküldöm őket a világ másik pontjára, hanem kapcsolati tőke kell, meg persze szakmai tudás. A tőke itt az emberek tudásában van.
Ráadásul meg kell különböztetni a cégek fő tevékenységi körét is. Hiszen lehet, hogy a G4S-nek van a legnagyobb humán tőkéje, de nem lehet őket zsoldoshadseregnek hívni. Egy biztos, hogy ebben az iparágban a szolgáltatásokban több szint is létezik. Harci cselekményekre felbérelni embereket, az egyfajta cégprofil, speciális hadműveletekben részt venni, az megint más. Tehát a szektorban, ahogy a szakértő is megerősítette ezt, van egyfajta rugalmasság:
Lehet, hogy aki ma Szomáliában egy objektumot őriz, holnap a világ másik táján fog harcolni.
Nagyon nehéz megkülönböztetni az őrző-védő vállalatot a magánhadseregtől. Mint ahogy a példa is mutatja, dinamikusan változhatnak a feladataik is – nagyon sok az átfedés. Az viszont biztos, hogy az iparágban gazdasági szempontból hatalmas a potenciál.
Az alábbi grafikonról jól leolvasható, hogy a francia Safran részvénye egyáltalán nem remekel ebben az évben. Év elejéhez és az orosz–ukrán háború kitörésének időpontjához képest is mínuszban van az árfolyama, tehát a bizonytalan helyzet egyáltalán nem vált a javára.
A német Rheinmetall hazánkban most építi ki a legújabb gyártóegységeit. Részvényének árfolyama év elejéhez és a háború kitörésének időpontjához viszonyítva is teljesen más képet mutat. Az év elején még a fokozatos emelkedés jellemezte, majd amikor a háború kitörése után Németország, Hollandia, Románia is bejelentette a hatalmas méretű haderőfejlesztési programját, akkor a Rheinmetall részvénye új erőre kapva kezdett el felfelé száguldani: néhány hét leforgása alatt több mint megduplázódott az árfolyama. A cég gazdasági szempontból eddig egyértelműen a háború győztesének tekinthető.
Az amerikai Lockheed Martin részvénye már tavaly december elejétől őrületes emelkedést produkált, amit még a háború is meg tudott fejelni, így a cég szintén nyerhet ezen a háborún.
Az amerikai Raytheon Technologies részvénye a háború kitörése előtt is tudott emelkedni, de ezt még a háború is némiképp meg tudta fejelni, így a cég szintén nyerhet az orosz–ukrán konfliktuson.
Az amerikai General Dynamicsnak is a háború hozta el az igazi száguldást, ugyanis a vállalat részvényárfolyama a harcok kibontakozása előtt inkább szenvedett.
Az amerikai Northrop Grumman úgyszintén a háborúnak köszönheti, hogy a részvényárfolyama ilyen mértékben tudott emelkedni.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Matt Moyer / Getty Images)