Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Az ösztönző állam – sikeres gazdasági újraindítás 2022 címmel szervezett konferencián beszélt a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, valamint az általa gondolt legnagyobb kihívásokról. Utóbbiak kapcsán kiemelte az orosz–ukrán háborút, valamint ehhez kapcsolódóan több részproblémát is, mint a magas infláció (amelyet az emelkedő energiaárak és a szűk ellátási keresztmetszetek gerjesztenek). Emellett kockázatokat lát a koronavírus-járványban, az uniós források körüli vitákban, és említette még a demográfiai problémákat.

Jóval izgalmasabb viszont, hogy a választási kampány finisében jelezte: jelenleg nem látja fontosnak az euró bevezetését Magyarországon.

Nem az euró teremti meg a fejlettséget, egy jó ütemű euróövezeti csatlakozásnak sok pozitív hozadéka lehet, de a fejlettség nem azon múlik

– hangsúlyozta a tárcavezető. „A gazdaságpolitika összetétele a döntő, ezenfelül pedig politikai támogatottságra is szükség van a programok végrehajthatósága érdekében” – nyilatkozta a pénzügyminiszter az MTI tudósítása szerint.

Az euró bevezetése az Egységben Magyarországért összellenzéki tömörülés programjának egyik legfontosabb ígérete. Hatalomra kerülésük esetén 2027-re ígérik a lépést.

Korábbi közvélemény-kutatások szerint a magyarok közel kétharmada támogatná az euró bevezetését. A Pulzus kutató legutóbbi reprezentatív felmérése szerint 65 százalék szeretné ezt.

A pénzügyminiszter azt mondta a konferencián, hogy a magyar gazdaság jól reagált a járvány okozta nehézségekre, Európában az egyik leggyorsabb kilábalást mutatta fel. Szerinte ezt a kormányváltás utáni kilenc év teljesítménye alapozta meg, így a válságot a belső források átrendezésével lehetett kezelni. A hét százalék feletti 2021-es növekedést úgy volt képes elérni az ország, hogy más EU-tagállamokkal szemben nem jutott hozzá a helyreállítási forrásokhoz. (A magyar helyreállítási terveket az Európai Bizottság egyelőre nem fogadta el.)

A magyar gazdaság növekedési szerkezete kiegyensúlyozott volt termelési oldalról, felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása fejtett ki jelentős hatást. Főként utóbbi támogatta a növekedést.

Varga Mihály dicsérte az árstopos intézkedéseket – a kormány befagyasztotta az üzemanyagok és hat alapélelmiszer árát –, amely szerinte képes volt három százalékponttal csökkenteni a drágulás mértékét. Érdekesség, hogy a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint ezek az intézkedések februárban 2,2 százalékkal mérsékelték a fogyasztói árindex emelkedését, míg márciusban 4,2 százalék is lehet ezek lefaragó hatása.

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a válságkezelés miatt GDP-arányosan nyolcvan százalék fölé emelkedett az államadósság, amelyet a kormány 2010 utáni politikájával 65 százalékra leszorított; ezt újra csökkenteni kell – mondta végül a tárcavezető utalva arra, hogy a hoztak már döntéseket a cél érdekében, például egyes beruházások elhalasztásával.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép: Varga Mihály 2022. március 29-én. Fotó: Varga Mihály / Facebook)