Nagy a nyomás a bitcoinközösségen, hogy a hálózatuk infrastruktúrájában nagy változásokat vigyenek véghez. Most az aktivisták azt szeretnék elérni, hogy úgy változtassanak a legjelentősebb kriptodeviza bányászatának működésén, hogy az kevésbé legyen környezetszennyező.
A Greenpeace és a Környezetvédelmi Munkacsoport amerikai aktivistacsoport által vezetett kampány arra szólítja fel a bitcoinos közösséget, hogy térjen el az eddig használatos úgynevezett proof-of-work modelltől, amely a blokkláncon, a decentralizált főkönyvi technológia segítségével hajtja végre a kriptodeviza-tranzakciókat – írja a Marketwatch.
A bitcoinbányászok nagy teljesítményű számítógépeket használnak a blokkláncon történő tranzakciók feldolgozása és a hálózat biztonsága érdekében, cserébe megkapják a hőn áhított bitcoint. Ez nagyon energiaigényes folyamat, így az elmúlt években a bitcoin árának emelkedésével és népszerűségének növekedésével még tovább nőtt a környezetre gyakorolt hatása.
Az aktivisták célja, hogy a bitcoinbányászat működési mechanizmusát a proof-of-worknek nevezett munkabizonyításról úgynevezett proof-of-stake-re, azaz tétbizonyításra módosítsák. A javasolt modellben a bitcoinbányászok számítógépei a tranzakciók feldolgozásában nem versenyeznének egymással, ehelyett a kriptotokeneiket használják fedezetként, tétként kockáztatva a tokeneket a tranzakciók érvényesítésének jogáért. A biztosítékért vagy tétért cserébe pedig hozamot kapnak.
A kampány a kriptográfiai közösség híres szereplőit célozta meg, például Elon Muskot, a Tesla vezérigazgatóját, Jack Dorsey-t, a Twitter társalapítóját és Abigail Johnsont, a Fidelity Investments vezérigazgatóját. Hirdetéseket is közzétesznek a médiában: a New York Times, a The Wall Street Journal és a Politico hasábjain is megjelennek.
Azonban ez nem az első alkalom, hogy Musk és Dorsey a bitcoin éghajlatra gyakorolt negatív hatásáról szóló felhívás megszólítottjai közé kerültek. Emlékezhetünk arra, amikor Musk 2021 májusában megszüntette azt a lehetőséget, hogy a Teslákat a vásárlók bitcoinnal is kifizethessék. Dorsey pedig korábban kijelentette, hogy a bitcoin létezése a megújuló energiák elterjedését ösztönözheti.
Az aktivisták több tényt is felhoznak az ügyük érvényre juttatásának elősegítésére. Ilyen például a Cambridge-i Egyetem elemzése, mely szerint a bitcoin bányászatára világszerte elhasznált áram sok ország (például Svédországét, Hollandiáét, Argentínáét is) energiafogyasztását is meghaladja.
A Nature folyóiratban már 2018-ban is olvasható volt egy olyan kutatás eredménye, mely szerint csupán a bitcoin bányászata is kevesebb mint 30 éven belül 2 Celsius-fokkal növeli a globális átlaghőmérsékletet.
A bitcoinbányászat a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás növekedéséhez is hozzájárult, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, mely a globális bitcoinbányászat központjává vált azután, hogy 2021-ben Kína a saját területén betiltotta azt.
A Sierra Club környezetvédelmi nonprofit szervezet példaként az Amerikai Egyesült Államokban működő Stronghold Digital Mining vállalatot említette, mely szerintük évente 600 ezer tonna szenet éget el.
A bitcoin egyik versenytársa, az ethereum nemsokára egy nagyszabású hálózati frissítés részeként áll át munkabizonyítási modellről tétbizonyításra. Az ethereum tehát meglépi azt, amit most az aktivisták a bitcointól is várnak. A befektetők számára az sem mellékes, hogy az ethereum árfolyamának emelkedését is elősegítette, hogy ezen dolgoznak.
(Borítókép: Dan Kitwood / Getty Images)