Exponenciálisan emelkedő költségeket kellene ellentételezni, de egyelőre fékez az árstop. Kérdés, hogy hány termelő és mekkora állományt tart majd, mire az kifut, vagy enyhül a háború miatti általános drágulás.
Egyre mélyül a baromfitartók válsága az orosz–ukrán háború miatt extrém szintre drágult takarmányok, illetve energia- és üzemanyagár-emelkedés miatt. Ugyan a hazai előállítású gabonaexportra bevezetett engedélyezési eljárás átmenetileg visszafogta az árakat, azonban továbbra is gond, hogy ha van is itthon gabona, nem jut el az állattartásig. A takarmánykeverők nagy része elsősorban a fix és régebbi partnereket szolgálja ki, a frissen beeső rendeléseknél a szabad keverők egy része már nem is ad árajánlatot – mondta az Index érdeklődésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. A termelők úgy tapasztalják, hogy
annyira gyorsan változnak a termelés költségei, hogy nem tudnak sem a vágóhidak, sem a kiskereskedelem felé olyan gyorsan árat emelni, hogy a veszteségeket valamelyest kompenzálni lehessen.
Attól függően, hogy egyes cégeknek, termelőknek milyen a takarmányellátása – van-e saját termelése vagy teljes mértékben vásárol, illetve hogy jelenleg még mekkora készletekkel rendelkezik –, milyen, napi, havi, negyed-, fél-, vagy éves árazású a gáz- és áramszerződése, meglehetősen eltérő a baromfitartók helyzete. Az tény azonban, hogy a napi vagy havi árazású energiaszerződéseknél a háború miatti hihetetlen, akár több tíz-, vagy épp majdnem százeurós, egyik napról a másikra jelentkező gázáringadozások miatt szinte lehetetlen akár csak prognózist is mondani arról, hogy mekkora áremelés kellene ahhoz, hogy ezt ellensúlyozni is lehessen legalább a működés fenntartása érdekében. A BTT információi szerint
a kisebb broilercsirke-előállítók közül sokan fontolgatják, hogy végleg abbahagyják a tevékenységet.
Az szinte bizonyos, hogy az az óvatos pozitív várakozás, miszerint idén ismét emelkedhet a vágócsirke-termelés volumene, a háború miatt elfelejthető.
A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett állatállomány-adatai szerint 2021-ben a felvásárolt vágótyúkmennyiség 5 százalékkal bővült, 174 millió darabra, míg a felvásárlási átlagárban 13 százalékos növekedést mértek. Ez tavaly kilogrammonként 291 forint volt. Ehhez képest az Agrárközgazdasági Intézet március elején közzétett jelentése szerint 2022. 9. hetére, azaz február végére, a vágócsirke élősúlyos termelői ára 34,5 százalékkal 343 forint/kilogrammra emelkedett 2021 azonos időszakához képest, a neveléséhez szükséges broilertáp tonnája pedig átlagosan 130 ezer forintba került. A háború miatti tőzsdei és fizikai piaci takarmányár-robbanás ezt emelte tovább, egyelőre megjósolhatatlan, hol állapodik meg aratásig.
Március végére pedig 360-370 forint közötti kilogrammonkénti vágócsirke-átlagárak alakultak ki a termelői visszajelzések szerint. Mindenesetre az borítékolható, hogy a takarmány-, energia- és üzemanyagár-emelkedés függvényében csökkenhet a telepített állomány, és így a kibocsátás is. Az is kérdéses, hogy a vágóhidak meg tudják-e finanszírozni az általuk igényelt árualap előállítását a helyzet normalizálódásáig, tekintve, hogy az árstop miatt csak lassabban tudnak árat emelni az egyéb húsrészek esetében.
Egyelőre az sem tudható, hogy a baromfiszektor milyen arányban részesül majd az uniós válságkezelési támogatásból – tekintve, hogy az Európai Unió is csak a múlt héten döntött a mezőgazdaságnak szánt 500 millió eurós gyorssegélyről, amelyből 6,4 milliárd forintot kap Magyarország. Azt a hétvégén jelentette ki az Agrárminisztérium, hogy ezt a válságtámogatást a bajba került hazai állattartók kapják. Csorbai Attila szerint uniós szinten is megfontolandó lehetne, hogy a háború élelmezésbiztonságra gyakorolt járulékos, de nagyon negatív hatásai miatt átmenetileg felfüggesszenek olyan uniós tartástechnológiával kapcsolatos elvárásokat, terveket, amelyek teljesítése jelentős többletköltséggel jár a madárinfluenza miatt egyébként is megtépázott európai baromfiágazatnak.
A fogyasztók mindezt egyelőre kevéssé érzik, mert a csirkemellfilé és far-hát árrögzítése egyelőre visszafogja a többi baromfitermék drágulásának ütemét is valamelyest. Az AKI Piaci árinformációs rendszere szerint 2022 első kilenc hetében 2021 azonos időszakához képest
A csirkemellfilé – a boltok októberi eltérő piaci helyzete, akciós gyakorlata alapján meghatározott – rögzített ára 1500-1600 forint között szóródik. 2022. március végére a feldolgozói értékesítési átlagár átlépte az 1500 forintot.
A valós és a rögzített ár közötti veszteség egyelőre a kiskereskedelem és a feldolgozóipar között oszlik meg, de meglehetősen kérdéses, hogy az árstop májusi kivezetését követően mi történik majd – attól függően, hogy addigra véget ér-e a háború, sikerül-e vetni, és ha igen, mekkora területen Ukrajnában, és hogy a hazai gabonahozamokat mennyire befolyásolja az idei, lényegében év eleje óta tartó aszály. Egyes számítások szerint
nem kizárt a 2-3 ezer forint közötti csirkehúsár sem.
Sok múlik az aktuális inputárakon, illetve azon, hogy mennyire koncentrálnak a veszteségkompenzálásra a cégek. Na meg a fogyasztói reakciókon, hogy a valós költségek miatt szükséges áremelések mennyire fogják vissza a fogyasztást, tekintve, hogy előreláthatólag a sertéshús is jelentős mértékben drágulhat ekkortól. Mindennek jelentős hatása lesz az inflációra is.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Paula Bronstein / Getty Images)