Kidolgozták az EU Taxonómia energiatermelésre vonatkozó szabályozását, amely körülírja, hogy a szektorban mi tekinthető zöldtevékenységnek és -beruházásnak. A magyar energiatermelés és a Magyarország által vállalt klímacélok teljesítése szempontjából sem érdektelen, hogy a rendelettervezet – ha átmeneti időre is – zöldnek minősíti a nukleáris energiát, a modern földgázturbinákat és a hidrogént is. Ugyanakkor a gázos erőműveink zöme nem minősül zöldnek, így jelentős beruházásokra van szükség.
Az EU 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiacéljainak teljesítése, valamint az európai zöldmegállapodás céljainak elérése érdekében az EU létfontosságúnak ítélte, hogy a beruházásokat a fenntartható projektek és tevékenységek felé terelje. Ennek eléréséhez a bizottságnak meg kellett határoznia, hogy mit tekint „környezeti szempontból fenntarthatónak”, avagy „zöldnek”, ezzel a céllal született meg az EU Taxonómia (Taxonómia).
A Taxonómia 6 környezeti célt jelöl meg, és azt mondja, hogy zöld minden, ami ezek közül legalább egyben érdemben hozzájárul, és nem sérti jelentősen a másik öt cél egyikét sem.
A Taxonómia Rendelet 2020. július 12-én lépett hatályba, de azok a listák (Climate Delegated Act, azaz DA), amelyek meghatározzák, hogy az adott cél elérése a többi cél milyen mértékű sérelmével járhat, folyamatosan készülnek. Így már kidolgozásra kerültek a zöldenergia előállítására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok, annak nukleáris energiára és gázra vonatkozó kiegészítése, illetve a kapcsolódó közzétételi szabályok.
A vállalatoknak ma még nem kötelező betartaniuk semmilyen, Taxonómiához kapcsolódó küszöbértéket és további minőségi kritériumot, de a befektetők és a bankok ma már azokat a cégeket részesítik előnyben, amelyek működése eleve fenntartható, vagy vannak olyan célkitűzéseik, hogy szükségszerűen károsanyag-kibocsátással járó tevékenységüket hogyan tudnák alacsonyabb szennyezéssel végezni. Ennek igazolásához viszont figyelembe kell venni a Taxonómiát, azaz csak olyan tervek minősülhetnek zöldnek, amelyek teljesítik az egyes tevékenységekhez kapcsolódó Taxonómia szerinti kritériumokat.
Emellett ma már számos támogatási lehetőség is tartalmaz zöldkritériumokat, ezek idővel értelemszerűen idomulni fognak a Taxonómiához és az azokat is figyelembe vevő vállalati ESG-értékelésekhez, ami újabb erős motiváció lesz a vállalkozások számára arra, hogy megtegyék a szükséges fenntarthatósági lépéseket.
Magyar szempontból az energia előállításról szóló taxonómia rendelet fontos eleme, hogy a rendelet a megfelelő kritériumok teljesítése esetén zöldnek minősíti az atomenergiát.
A tervezett DA ezzel kapcsolatban kimondja, hogy a nukleáris energiából termelt villamos energia jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez, ugyanakkor nem befolyásolja negatívan a többi, Taxonómia Rendeletben megfogalmazott célkitűzés érvényesülését.
A szövegtervezet szerint a nukleáris hulladék jelenleg ismert tárolási módjai megfelelőnek mondhatók, összességében kijelenthető, hogy az Euratom-szabályozások és azok folyamatainak betartása, ill. alkalmazása megfelelő garanciát nyújt a teljes életciklus alatt jelentkező kockázatok kezelésére. Ugyanakkor a tervezet azt is tartalmazza, hogy a magas radioaktivitású nukleáris hulladék végső elhelyezésével kapcsolatos meglévő bizonytalanságokat további kutatásokkal csökkenteni kell akkor is, ha a végső elhelyezés legnagyobb része ma nem az Európai Unió területén történik. Általános vezérelv ugyanakkor, hogy a nukleáris energiatermelés ÜHG-kibocsátása nem haladhatja meg a 100 g CO₂e/kWh-t, aminek a Paksi Atomerőmű meg is felel.
A tervezetnek ez a pontja ugyanakkor heves támadások kereszttüzében áll, több ország nem ért egyet az atomenergia zöld minősítésével.
Noha az MVM Paksi Atomerőmű már régóta üzemel, Paks II finanszírozása pedig megoldott, ennek a kérdésnek mégis van jelentősége, mert más beruházásokhoz szükség lehet külső források vagy támogatások bevonására, és ennek feltételein sokat javíthat a Taxonómiának való megfelelés.
Ami a magyarországi földgázalapú energiatermelést illeti, a rendelettervezet megnyugtató abból a szempontból, hogy a földgázzal tüzelésű erőművek átmenetileg zöldnek minősülhetnek, ha a kibocsátásuk megtermelt kilowattóránként nem magasabb 270 grammnál. Ezt a kritériumot ma a modernebb erőművek magas terhelésű üzemállapotokban teljesítik, ugyanakkor a meglévő földgáztüzelésű erőműveink zöme komolyabb beruházások nélkül a rendelet hatályba lépése esetén sem minősülhet zöldnek. Ebből azonban az következik, hogy lecserélésük, korszerűsítésük, vagy új, modern földgáztüzelés erőművek létesítése viszont zöld, azaz EU-s szinten is támogatható célkitűzés.
Az MVM 2035-ig 1000 MW új vagy teljesen korszerűsített gázerőművi kapacitás üzembe állításával számol a gyorsan növekvő napenergia-kapacitás kiegyenlítése és a villamosenergia-import kiváltása érdekében. Az IEA (2021) WEO adatbázisa alapján az EU-ban a kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőművek (CCGT) beruházási költsége 2020-ban mintegy 1000 USD/kW (azaz megawattonként 1 millió dollár), ez nem kis terhet ró a magyar gazdaságra. Feltéve, hogy az új és korszerűsített kapacitások mind megfelelnek a megtermelt kWh-ként 270 gramm CO₂ kibocsátási limitnek, ezeket a beruházásokat a Taxonómia szerinti EU-s források is támogathatják.
Erre a célra máris számos európai uniós forrás felhasználható: ilyen a Regionális Fejlesztési Alap és az Innovációs Alap, de kifejezetten az energiaszektort célozza a LIFE: Clean Energy Transition, a Just Transition Mechanism, valamint az energiahatékonyságot finanszírozó támogatások. A támogatás ennek megfelelően célozhatja a kutatás-fejlesztést, az infrastruktúra-fejlesztést, vagy lehet egyszerű beruházási támogatás is.
Magyarország átfogó hidrogénstratégiával is rendelkezik, és a rendelet a várakozásoknak megfelelően támogatja is a hidrogén tüzelőanyagként, energiahordozóként történő felhasználását.
Vagyis a hidrogén ilyetén felhasználása a Taxonómia szerint támogatható cél. Csakhogy a hidrogént előbb elő kell állítani, aminek egyetlen teljesen zöld formája, ha a vizet megújuló energia felhasználásával elektrolízis útján hidrogénre és oxigénre bontjuk.
Minden egyéb eljárásnak van valamennyi szén-dioxid-kibocsátása, vagyis ezek az eljárások nem feltétlenül felelnek meg a Taxonómia logikájának, amely szerint egyetlen fenntarthatósági cél felé tett lépés sem támogatható, ha közben más ilyen célok súlyosan sérülnek.
A hidrogén előállításával kapcsolatban éppen ezért a DA meghatározza az üvegházhatást okozó gázoknak azt a szintjét, amelyet a hidrogén előállításába be lehet vonni. Ezt egy tonna hidrogénre vetítve adja meg a rendelet. A közzétett 3 CO₂e/tH2 szint nem zárja ki a fosszilis energia felhasználását az elektrolízisből, de szűk keretek között tartja azt, így csak nagyon hatékonyan előállított fosszilis energia (vagyis például az átmeneti időszakban zöldnek minősülő gázturbinás erőművek) felel meg a kritériumoknak.
Ugyancsak nem zárja ki a rendelet, hogy a hidrogént más gázból (metánból) állítsák elő, de a melléktermékként keletkező szén-dioxid tárolásáról is gondoskodni kell, például visszapumpálva abba a tározóba, ahonnan a felhasznált metán származott (kék hidrogén). Ráadásul itt is szükség van külső energiabevitelre a folyamatba, és az ebben felhasznált energia CO₂-kibocsátása is nagyon szűk keretek között mozoghat.
Emellett a rendelet DA-kompatibilisnek fogad el minden olyan gyártási tevékenységet, amely a hidrogénre mint energiahordozóra történő átállásban szerepet játszó berendezés előállítására irányul.
Losonczy Géza associate partner, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor vezetője
Szabó István szenior menedzser, a KPMG CEE régió fenntarthatósági vezetője
(Borítókép: Napfelkelte, középen a pécsi Pannonpower hőerőmű 2014. december 18-án. Fotó: Sóki Tamás / MTI)