A vártnál rosszabb adatot közölt az európai statisztikai hivatal. Meddig bírja még Európa a nyomást?
Az orosz–ukrán háború a vártnál is komolyabb hatást gyakorolt az energiaárakra, ez hajtotta fel az árakat ennyire. Az infláció a múlt hónapban újabb rekordot döntött az euróövezetben, ami további kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az Európai Központi Bank (EKB) hogyan tudja stabilizálni az elszabadult fogyasztói árakat.
AZ EURÓPAI STATISZTIKAI HIVATAL (AZ EUROSTAT) PÉNTEKEN KÖZZÉTETT ADATAI SZERINT MÁRCIUSBAN ÉVES SZINTEN 7,5 SZÁZALÉKOS VOLT AZ INFLÁCIÓ, FEBRUÁRBAN PEDIG 5,9 SZÁZALÉK.
A pandémia után a kontinens gazdaságát most Vlagyimir Putyin agressziója tépázza tovább. Egyes európai közgazdászok már azt latolgatják, hogy recesszióba kerül-e az eurózóna 2022-ben, de az európai kormányfők eddig kerülték, hogy megválaszolják ezt a kérdést. Mario Draghi olasz miniszterelnök például múlt héten azt mondta, hogy az ukrajnai invázió gazdasági károkat okoz, de recessziót nem.
Az eurózóna példátlan intézkedéseket hozott, hogy megbüntesse Moszkvát az ukrajnai invázió megindítása miatt, és ezek a szankciók magára az eurózóna gazdaságára is kihatnak. Emellett a háborúnak más mellékhatásai is vannak, leginkább a magasabb energiaárak – amelyek az egész világon felhajtják az inflációt.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a hét elején azt mondta: három fő tényező valószínűleg magasabbra viszi az inflációt. Szerinte az energiaárak várhatóan tartósan magasan maradnak, valószínűleg tovább erősödik az élelmiszerárakra nehezedő inflációs nyomás, és bizonyos ágazatokban hosszabb távon is megmarad a globális ellátási láncok szűk keresztmetszete.
Ez a gazdasági háttér a CNBC szerintarra készteti a fogyasztókat, hogy pesszimistábbak legyenek a jövőbeli kilátásaikat illetően is.
Mivel az eurózóna inflációja még az EKB előrejelzését is meghaladja, és valószínűleg az év hátralévő részében is nagyon magas marad, úgy gondoljuk, hogy nem kell sokat várni az EKB kamatemelésére
– mondta Jack Allen-Reynolds, a Capital Economics vezető európai közgazdásza. A Berenberg elemzői 2022 negyedik negyedévében várják az első kamatemelést, amelyet szerintük további három követ 2023-ban.
(Borítókép: Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatót tartott Frankfurtban 2022. március 10-én. Fotó: Daniel Roland / Pool / Reuters)