Amerikában álmodta meg, Magyarországon vitte véghez, ma pedig 25 országban, több mint 500 prémium boltban árusítja egyedi, kézzel és jellemzően bakelitből készített optikai kereteit Tipton Zakariás. A vezetéknevét viselő szemüvegeivel a legcoolabb világsztárok – Elton John, Robbie Williams, Richard Branson, Parov Stelar, Antonio Banderas – karakterizálják a megjelenésüket.
Ami menő, az drága. Ezt a tényt elég korán felismerte Tipton Zakariás, akinek nem voltak a világtól elrugaszkodott vágyai. Az Idahóban élő magyar fiú szimplán csak szeretett volna egy formatervezett szemüveget, de nem volt rá pénze.
Ki van ez találva, hogy ami a legjobban néz ki, az általában a legdrágább is. Két üveg, három fém, hogy kerülhet ez ennyibe? Gondoltam, megcsinálom magam. A kézügyességemet apámtól örököltem, akinek volt egy asztalosműhelye, vele állandóan bütyköltünk. Az első kereteket ilyen-olyan anyagokból magamnak csináltam. Akkor jött az áttörés, amikor rátaláltam apám hanglemezgyűjteményére. Kivettem egy bakelitet, és arra gondoltam, ebből pont kijönne három keret
– emlékszik vissza az 1998-ban induló történet legelejére a vállalkozás tulajdonosa és kreatív igazgatója. A bakelit akkoriban halott médium volt, a CD megölte, az mp3 még sehol sem volt, és az újrahasznosítás sem számított különösebben divatos eszmének. Amikor mindkettő trendivé vált, ő már jelen volt a piacon a portékájával.
A hőre lágyuló bakelit esetén először arra kellett rájönnie, miként ragasztható, hogy lehet elérni, hogy a keretről üvöltsön, miből készült, illetve kérdés volt, miként lehet nagyobb mennyiségben beszerezni az alapanyagot. 2001-ben, amikor a testvérével 3000 dollárral a zsebükben hazatelepültek, egy esztergomi üzem segítségével vágtak bele a termékfejlesztésbe.
Persze, jó lett volna, ha annak idején New Yorkban sikerül összehozni a dolgot, de ott nincsenek gyárak. El kellett volna mennünk Kínába vagy Olaszországba, Esztergomban azonban minden adott volt, elő tudtuk azt a minőséget előállítani, amit vevők világszerte elvárnak
– indokolja a helyszínválasztást a tulajdonos. Az anyagbeszerzésre nem sok gondjuk volt, ma mindenki szabadulna a készleteitől. Fő forrásuk London lett, ahol minden művész szent meggyőződése, hogy neki bakelittel is ki kell jönnie, ugyanakkor nem gondol senki bele abba, hogy azt vajon el is tudják adni? A válasz: nem és ha a zenész három év után nem tudja értékesíteni a hanghordozóit, megsemmisítik azokat. És itt lép a képbe ő.
Emellett érkezik bizonyos mennyiség hagyatékokból, régi hanglemezboltokból, könyvtárakból, továbbá rengeteg félrenyomott Pink Floyd-lemezhez is hozzájutottak egy hanglemezgyártól. Mivel a garanciakártyán minden szemüvegnél feltűntetik, milyen lemezből készült a keret, a Pink Floyd megfelelő hívószónak bizonyult, sokat el is adtak belőle, amiért a zenekar névbitorlás miatt be akarta perelni őket, a nézeteltérés végül megegyezéssel zárult. A neves zenekarok korongjaiból készült keretek a Tipton azóta is legsikeresebb almárkája: a Vinylize „wear the music” brand alatt kaphatóak.
A cég a Szigettel is együttműködik, a legnagyobb fellépőit mindig megajándékozza egy, a saját lemezéből készült szemüveggel, Robbie Williamsszel például innen eredeztethető a kapcsolat. Ezek az együttműködések jól marketingelhetők, célba találnak a zeneszeretőknél, míg az újrahasznosítás a környezetükre igényeseknél bizonyul jó hívószónak.
A cég évente 3 tonna bakelitet hasznosít újra
– a keretek mellett a tokok, a tartozékok, a kiállításon az állványok, a névjegy, a garanciakártya is ebből az anyagból készül.
A ma 43 éves, közgazdász végzettségű ötletgazda utazó ügynökként kezdte. Volt előtte minta, hiszen jópár házaló kopogtatott náluk is Amerikában, ahol a dolog működik. Fogott hát egy koffert, bepakolt, vett egy átírt Interrail-jegyet 10 000 forintért Budapest–Barcelonára és beutazta egész Európát. Közben kereste az olyan boltokat, ahol extravagáns portékáját viszonteladóként beveszik a kínálatba.
Ma Zack felesége felel az értékesítésért, 500 boltban vannak jelen, egymillió dollár körüli az éves forgalmuk, 18 főt alkalmaznak, tavaly pedig vettek egy belvárosi ingatlant bemutatóteremnek, ami iroda, közösségi-és bemutatótér, de látásvizsgálati központ is, hiszen a keret a lencsét a szem előtt csupán pozícionálja, de a kerettől még nem lát jobban az ember.
A szín és formakavalkádnak köszönhetően ma 100-120 féle keretük van, ezek nagy része külföldön lel gazdára, európai és észak-amerikai országokban. Azért ezeken a helyeken, mert az európai, amerikai fejforma azonos, a mi orrunk nagy, az ázsiaiaké lapos, át kellene tervezni nekik a keretet a fejméret és a szemek közti távolság miatt is. Míg a magyarok kétévente vásárolnak szemüveget, tőlünk nyugatabbra évente. Míg 2000-ben a fémkeretek hódítottak, ma egyértelműen a műanyag, karakteres fejformát adó keretek fekete, illetve barna színben.
A színekkel egyszer egyébként befürödtek. A kliensekre hallgattak, ami hiba volt. Ők ugyanis színes kereteket akartak, mire befektetek egy csomó pénzt színes korongokba, de ez így már nem kellett senkinek, hiszen nyomokban sem emlékeztetett hanglemezre. Ez még az elején, 2003-ban volt, majdnem le is húzták miatta a rolót, azóta inkább csak az optikai világkiállításon letapogatható trendek és a saját fejük után mennek.
A szemüveg mellett már napszemüvegeket is készítenek, de nehéz egyéb termékeket felvenni a portfólióba.
Egy szemüvegmárka nem tud hitelesen cipőt eladni, viszont egy Gucci tud szemüveget és cipőt is márkázni.
A Ray Ban sem véletlen, hogy nem árul mást a szemüvegein kívül. Így Zack és családja maradt az eredeti termék és az anyaggal való újítás mellett. Elton Johnnak a filmszalagokat újrahasznosító projekt keretén belül készítettek szemüveget. A keretről legyen elég annyi, hogy a zenész egykor felnőtt tartalmakból készült szemüveget visel az orrán... És ha már a különleges anyagoknál tartunk, készítenek keretet töltényhüvelyből, kávékapszulából, most kerékpárfelnivel és a bowdennel kísérleteznek. Ezek az eleve ívelt formák jól mutatnak szemüvegként is.
Mérföldkő a márka életében, hogy tavaly Miles Davis hagyatékának kezelői kérték fel őket együttműködésre. De viszonylag új a Depeche Mode-dal, a Kraftwerkkel és a Guns N'Rosesszal született kollaboráció is. Komoly előrelépés a cég életében, hogy az Esztergomban működő gyártósort sikerült megvásárolniuk és elköltöztetniük, a termékek előállítását ma már Pécsett végzik. A tulajdonosok, noha bárhol élhetnének a nagyvilágban, Budapesten horgonyoztak le.
Itt Amerikával ellentétben megfizethető és élhető a város, imádjuk a piacokat és a tömegközlekedést. Hogy rájöjj arra, Magyarországon milyen jó az élet, elég egy kicsit utazni, mert akkor egyből ki fog derülni, hogy máshol sincs kolbászból a kerítés
– summázza véleményét a cég tulajdonosa.
(Borítókép: Tipton Zakariás. Fotó: Papajcsik Péter / Index)