Amíg a korábbi évek banki személyikölcsön-ajánlatai igen kedvező kamatozással bírtak, a tavaly ősz óta megindult jegybanki intézkedések hatása már rendesen érezteti hatását. Ennek eredményeképp 2022-ben már drasztikus kamatemeléseknek lehetünk tanúi. Mennyivel emelkedtek a kamatok az egyes bankoknál? Miért fontos ez, ha hitelfelvétel előtt áll? Van esély a kamatok csökkenésére a közeljövőben?
A személyi hitel az egyik legnépszerűbb kölcsöntípus hazánkban, ami nem is véletlen, tekintve, hogy egy gyorsan, viszonylag könnyen teljesíthető feltételekkel igényelhető, fix kamatozású, szabadon elkölthető konstrukcióról beszélünk. Ugyanakkor a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök piacán egyre dráguló ajánlatokkal találkozhatunk, ami az elszálló infláció miatti jegybanki intézkedéseknek is betudható.
Cikkünkben utánajártunk, hogy mennyit drágultak a személyi hitelek 2022 év eleje óta és megvizsgáljuk, mire számíthatnak a jövőben a hiteligénylést fontolgatók.
A Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátora alapján
az idei évben átlagosan több mint 2 százalékkal drágultak a személyi kölcsönök THM-értékei.
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, hogy mely bankok milyen mértékű áremelést produkáltak január 2. és április 8-a között (8 millió forint hitelösszeg, 7 éves futamidő és 300 ezer forint igazolt jövedelem esetén).
Látható, hogy az idén januári sorrend a legolcsóbb és legdrágább konstrukciók között igencsak átrendeződött április elejére. Volt olyan pénzintézet, ahol majdnem 6 százalékot emelkedett a bank által kínált személyikölcsön-konstrukció THM-értéke, és ez nem áprilisi tréfa.
Összességében több mint 2 százalékos átlagos drágulás volt megfigyelhető eddig 2022-ben.
A jelentős áremelkedéssel sajnos még nincs vége a személyi kölcsönöket (is) érintő negatív hatásoknak. A nem szűnő orosz–ukrán fegyveres harcok szintén tetézik a korábban is billegő magyar gazdasági helyzetet. A hitelpiaci szereplők szokásai – mind a bankok, mind a lakosság – jelentős változáson megy keresztül, amely természetszerűleg visszahat a hitelezési folyamatokra is.
Az igénylők jelentős része óvatosabb lett, a pénzintézetek pedig egyre szigorúbban állnak hozzá az ügyletekhez,
a kockázatkerülőbb magatartás tehát már a személyi kölcsönök piacára is bebetonozta magát, ahogy az korábban sejthető volt.
A kérdés már csak az, hogy meddig marad ez az állapot.
A jegybanki kamatemelések sora is lassan épül be a hitelkamatokba, ami visszafelé is hasonlóan lassú – ha nem lassabb – folyamat lenne. Mellesleg az eddigi irányadó kamatemelkedés sem épült még be teljes egészében a hitelek költségébe. Arra viszont jelenleg semmilyen jel nem mutat, hogy kedvező változásoknak nézünk elébe. Ehhez ugyanis legalább az kéne, hogy a szomszédban dúló háborúnak mihamarabb vége legyen.
A személyihitel-igénylés előtt állók dilemmája tehát teljesen érthető, senki nem tudhatja, hogy mi vár ránk a jövőben. Ugyanakkor nagyon kevés az esély a hitelköltségek csökkenésére, inkább további drágulás valószínűsíthető. Emellett pedig a szigorodó, kockázatkerülő banki magatartás is fokozódhat, ami miatt a hiteligénylőknek alaposan mérlegelniük kell, hogy mit (mennyit) veszthetnek, ha továbbra is kivárnak.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Bankmonitor közreműködésével jött létre.