Már a tartalékait éli fel a magyarországi közétkeztető cégek többsége – mondta az InfoRádióban a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szóvivője.

Demeter László emlékeztetett: a közétkeztetésben az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik rendelete az irányadó, amely részletesen szabályozza az étrendtervezést, az étellel kapcsolatos követelményeket, a tájékoztatási kötelezettségeket, a kötelezően biztosítandó élelmiszereket, illetve a diétás étkezés személyi feltételeit.

A szóvivő a közétkeztetésben lévő legnagyobb kihívásként a megfelelő szakembergárdát nevezte meg. Egy 2020-as kormányrendelet pedig azt is szabályozza, hogy idén januártól 60 százalékban hazai alapanyagokból kell dolgozni, a rendelet ezt az arányt 2023-tól 80 százalékra emeli.

Ez a kiindulási helyzet akár biztonságot is tudna nyújtani, az árrobbanás ugyanakkor már itt is érezteti a hatását.

Főleg a 2022-es árváltozás, ami nagyon drasztikus, ráadásul a KSH kimutatásával teljesen szembemegy, hiszen a szövetség tagjai és szakértői 25-30 százalékos drágulást tapasztalnak, mivel csak bizonyos körét használják az élelmiszereknek, a kisebb cégeknek pedig ez igen komoly veszélyt tartogat a továbbéléssel kapcsolatban

– fogalmazott Demeter László.

Arra a kérdésre, miszerint hány létében veszélyeztetett közétkeztető cég van, elmondta: sok múlik az önkormányzatok által nyújtott segítségen, mivel az érintett vállalkozások velük vannak kapcsolatban. Álláspontja szerint a biztonságos üzemelés érdekében az önkormányzatokkal kellene szerződést módosítani.

A rádió érdeklődésére a szóvivő azt is kifejtette, hogy szerinte a mostani áremelkedés mellett 2022-ben már nem lehet nyereségről beszélni, de a veszélyhelyzet kivezetéséig szó sem lehet áremelésről.

Alapvetően nagyon kevés pénzből gazdálkodnak a közétkeztető cégek, de azt gondolom, hogy a szülők is járnak boltba, és azt tapasztalják, hogy minden rettenetesen megdrágult. Azt gondolom, hogy emiatt hajlandók több pénzt fizetni a közétkeztetésért is

– fejtette ki véleményét Demeter László, aki elmondta, hogy a cégek tervezésére a minimálbér, valamint a garantált bérminimum is hatással volt.

A vidéki városokban ugyanakkor még rendelkezésre áll a munkaerő, de a bérváltozás kihívást jelent a szegmensnek.

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy 2022-ben már 87 milliárd forintot fordít a kormány a közétkeztetésre.