Hollósi Dávid elmondása alapján komoly áremelkedéseket eredményezhet a pandémia és az orosz–ukrán háború, mivel különösen nehézkessé teszi a beszerzési lehetőségeket, valamint nőnek az előállítási és alapanyagköltségek, amihez a termelőknek is alkalmazkodniuk kell. 

A nagy kérdés az, hogy a megnövekedett költségeket lekövetik-e az átvételi árak, ami a »nap végén« persze a fogyasztóknak jelent majd élelmiszer-drágulást

– fogalmazott Hollósi Dávid.

A szakember elmondta, hogy az állattenyésztési, de leginkább a növénytermesztési ágazatokban már kezdetét vette az áremelkedés, ami ráadásul még fokozódhat, hiszen a közgazdasági folyamatoknak nehezen vagy egyáltalán nem lehet ellentmondani, vagyis ha valaki tartósan nem tud nyereséget termelni, az tönkremegy. Így meglátása szerint jelentősen meg fog nőni a fogyasztói költésekben az élelmiszerre fordított hányad.

Hollósi Dávid szerint termékhiányról egyelőre nem igazán lehet beszélni, bár időszakosan előfordul, hogy nehéz hozzáférni valamihez, az élelmiszer-alapanyag oldalon megvan a megfelelő bázis, inkább a logisztika, illetve a feldolgozás időbelisége lehet kérdéses. 

A fogyasztókat érintő áremelkedésről az InfoRádiónak azt mondta, a tendencia évek óta tart.

Az infláció hatása pedig a gazdaság minden szintjén egy körülbelül két számjegyű növekedést eredményez, ami az élelmiszerek esetében várhatóan még erősebb lesz

– fogalmazott a szakember. Ennek mértékét 10-20 százalékra teszi, de nem minden termék esetében. Egy éves emelkedés viszonyában lesz olyan termék, aminek 0 százalékkal, de olyan is, aminek akár 30 százalékkal is emelkedni fog az ára.