Nemzetközi szinten jól teljesít Magyarország a hulladékok újrahasznosításában, de az EU-s átlagtól némileg el vagyunk maradva, pedig a szemét újrafeldolgozásával nemcsak a környezetet kímélhetjük, de rengeteg energiát is spórolhatunk. Sok helyen akad még javítanivaló, de lakossági szinten a fő problémát továbbra is a műanyag okozza.
A Balkan Green Energy News frissen publikált elemzése szerint a világ hulladékának mintegy 46 százalékától fenntarthatatlan módon szabadulunk meg. Vagy hulladéklerakókban végzik, amíg elégetésre nem kerülnek, vagy vízbe borítjuk a szemetünk nagy részét.
Évente körülbelül 2,1 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezik világszerte, de ennek a mennyiségnek csupán 16 százaléka kerül újrahasznosításra. Hivatalos becslések szerint 2050-re a szilárd hulladék mennyisége eléri az évi 3,4 milliárd tonnát, amivel aligha tudunk lépést tartani, ha nem növekszik az újrahasznosítás mértéke.
Az újrahasznosítási arány globális növekedésének ösztönzése érdekében oktatásra, szigorú szabályozásra, jogszabályokra, valamint konkrét intézkedésekre van szükség a növekvő környezeti válság féken tartásához – állítja többek között a Global Recycling Foundation, amely csak egyike a témával foglalkozó megannyi szervezetnek.
Többek közt így is előszeretettel hivatkoznak az újrahasznosított anyagokra, amikkel évente több mint 700 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást takarítunk meg, ami becslések szerint még a jelenlegi arányok mellett is egymilliárd tonnára fog nőni 2030-ra. A különféle anyagokat természetesen eltérő arányban tudjuk jelenleg újrahasznosítani.
Az alumíniumdobozoknak például több mint 50 százaléka kerül újrahasznosításra, ami a világ legtöbbször újrafelhasználható árucikkévé teszi a fémet. A folyamat mindössze 60 napot vesz igénybe, és a végére teljesen újszerű állapotban kerülhet vissza a boltok polcaira, arról nem is beszélve,
hogy ehhez az újonnan gyártott fémek előállításához felhasznált energia csupán 5 százalékára van szükség.
Az alumíniumhoz hasonlóan az üveg is olyan anyag, ami végtelenségig újrahasznosítható. A folyamat során nemhogy az üveg tulajdonságai, de a minősége sem változik, ennek ellenére évente több mint 28 milliárd üvegpalack és befőttesüveg kerül hulladéktárolókba. Azonban még ennél is nagyobb bajban vagyunk a műanyagokkal.
Világszinten évente több mint 380 millió tonnányi műanyagot állítunk elő, ennek azonban körülbelül 91 százalékát egyáltalán nem hasznosítjuk újra. Szinte minden műanyaghulladék szeméttelepen vagy az óceán mélyén végzi, holott újrahasznosításuk 88 százalékkal kevesebb energiát igényel, mint a nyersanyag előállítása.
Mindemellett becslések szerint heti szinten nagyjából 5 gramm mikroműanyag kerül az emberi szervezetbe, ami nagyjából egy bankkártyának megfelelő mennyiség. Ezzel a jelenséggel néhány éve már tisztában vannak a tudósok, de egy Guardian által közölt frissebb kutatás szerint a mikroműanyagok a véráramban is kimutathatók, és a belső szerveinket is roncsolhatják.
Az Európai Unió igencsak ambiciózus célokat határozott meg magának az elkövetkező időszakra. A régió települési szilárd hulladékának újrahasznosítását 3 lépcsőben 2035-re 65 százalékosra kívánja emelni, ugyanígy a csomagolásokból származó szemét esetében 70 százalékot akar elérni már 2030-ra.
Bár az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a hulladékgazdálkodás az EU-ban, a települési hulladék több mint egynegyedét még mindig tárolják, és kevesebb mint felét hasznosítják csak újra, vagy használják fel a földek trágyázására, a tagállamok között pedig nagy különbségek vannak. A fő bűnös persze itt is a műanyag, amiben jóval az átlag fölött szeretnének teljesíteni. A jelenlegi világszintű 9 százalékhoz képest 2030-ra a műanyagok 55 százalékos újrahasznosítását tűzték ki célul.
Míg a legutóbbi számok szerint Európában a műanyagok 41 százalékát tudtuk újrahasznosítani 2019-ben, addig Magyarországon ez a szám mindössze 33 százalékosra sikeredett. Ugyan a lemaradás nem tűnik leküzdhetetlennek, hazánk igencsak az európai sor végén kullog jelenleg.
Az Eurostat számai szerint Lengyelország, Ausztria, Írország és Franciaország követ minket ebben a sorrendben, de közülük mindenkinek sikerült 25 százalék feletti teljesítményt produkálnia.
Az igaz sereghajtó Málta, ahol mindössze 11 százalékban hasznosítanak újra műanyag csomagolásokat.
A skála másik végén Litvánia található, közel 70 százalékkal, de több, a térségünkhöz tartozó állam is előkelő helyen szerepel. Így például a csehek a másodikok 61 százalékkal, a bolgárok pedig a harmadikok 59-cel, míg Szlovákia és Szlovénia 53, illetve 50 százalékkal szintén túlteljesítenek az átlagon.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Pénzcentrum kérdésére korábban azt mondta, hogy Magyarországon éves szinten 18 millió tonna hulladék keletkezik, melynek jelentős része települési hulladék. Ezen belül az összhulladék 17 százalékát is kiteheti a műanyag, míg a fém és az üveg csak 3-5 százalékot egyenként.
Az minisztérium adatai szerint 2020-ban a műanyaghulladéknak 35 százalékát sikerült újrahasznosítani itthon, és bár az utóbbi időben tapasztalt növekedés jelentősnek mondható, fontosnak tartják, hogy a lakosság ne csak szelektíven, de jól is szelektálva gyűjtse a háztartási hulladékot, ami nagyban hozzásegítheti országunkat ahhoz is, hogy meg tudjunk felelni az uniós elvárásoknak.
(Borítókép: Műanyag-újrahasznosító üzem Japánban 2015. február 15-én. Fotó: Kiyoshi Ota / Bloomberg / Getty Images)